Így is ünnepelheted Debrecen napját – Alföldi „Virtuális” Városjárás a dbrcn.hu-n

Szerző: | ápr 11, 2020 | Magazin | 0 hozzászólás

Debrecen napját április 11-én ünnepeljük. Erről megemlékezve és a dbrcn.hu ötvenedik bejegyzésének örömére összeszövetkeztünk a City-Legends.Com csapatával és egy különleges, a jelenlegi helyzetre történelmileg rímelő Alföldi „Virtuális” Városjárást állítottunk össze Neked.
A mostani, csak az első „séta”, még több ilyet tervezünk.

Debreceni séta

FIGYELEM!
Ez a séta, egy virtuálisan (vagy csak szigorúan a fennálló egészségügyi előírások alapján) bejárható séta. Senkit nem bíztatunk arra, hogy csoportosan elinduljatok, helyette járd be itt velünk, vagy magányosan egy-egy szeletét egészségügyi séta gyanánt!
A fő tanácsunk azonban, hogy inkább odahaza, aztán majd a veszélyhelyzet elmúltával lehet felfedezni.

Útvonal:

1. Arany Angyal Patika egykori épülete (Szent Anna utca – Piac utca sarka)
2. Arany Egyszarvú Patika egykori épülete (Kossuth utca – Dósa Nádor tér sarka)
3. Szentgyörgyi József egykori háza (Kossuth utca 35., Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma)
4. „Csokonaiék” – egyik – egykori háza (Piac utca – Csapó utca sarka)
5. Püspöki lak egykori épülete (Kossuth tér – Hatvan utca sarka)
6. Református Kollégium főépülete (Kálvin tér 16.)
7. Hatvani István egykori háza (Kálvin tér 11., Új Városháza)
8. Emlékezzünk Segner János Andrásra! (Segner tér)

„Rövid oktatás”, avagy kis debreceni járványtörténet

Debreceni séta - Rövid oktatás

Az elmúlt néhány hétben az egész világunkat érintő és felkavaró kihívással kell megküzdenünk. Ennek hatására (is) egy virtuális városjárásban áttekintjük, hogy milyen járványok érintették az elmúlt évszázadok során városunkat és ehhez néhány helyszínt is kapcsolunk. Nem pánikkeltésből vagy „megnemesítésből” tesszük ezt, bízunk benne, hogy a múlt megismerése által talán egy kicsit erősebb lélekkel tudunk a jelenlegi helyzetben helytállni. Erőt adhat annak felismerése, hogy, bár vannak időnként az egész emberiséget érintő katasztrófák (háborúk, járványok, természeti csapások stb.), de mindig sikerült ezekből felállni. Természetesen az nem mindegy, milyen áron – de ez a kérdés már túlfeszíti jelen írás kereteit. Témánk kifejtése többek között Siró Béla: Debrecen megpróbáltatásai című könyve alapján készült.
Csak ajánlani tudjuk a teljes mű megismerését; a szerző 13 évvel ezelőtt nagy igényességgel írt a Debrecent ért sarcolásokról, háborúkról, lázadásokról és járványokról. Akkor még maga sem gondolta volna, hogy a kutatott téma és az összefüggések feltárása néhány évvel később mennyire aktuális lesz…

A továbbiakban felvillantunk néhány érdekességet a gyógyítás történetéből, kik és milyen módon voltak szereplői egy-egy járványügyi akciónak – alapvetően Debrecenre koncentrálva.

A gyógyítás egyidős az emberiséggel – ezzel nem árulunk el nagy titkot. Az már kevésbé ismert, hogy évszázadokig az a gyakorlat élt, hogy a kevés számú orvos (1720-ban az egész országban összesen 37 fő) saját, házi patikát – nyilvános gyógyszertár hiányában – tartott fenn, valamint saját maguk készítették el az orvosságot. Az első, gyógyszertárnak nevezhető boltot 765-ben nyitották Bagdadban, Európában a mai értelemben vett első nyilvános városi gyógyszertárat 1140-ben állította fel Roger szicíliai király. Hazánkban feltehetően Budán létesült az első ilyen intézmény 1375-ben. Debrecenben 1670-ben alapított a város maga  patikát (bár a levéltári források 1700-tól említik), mely a Piac utca Szent Anna utca sarkán állt, a későbbiekben pedig Arany Angyal néven ismerték. Saját botanikus kerttel rendelkezett, amelynek felügyeletét olyan hírességek látták el, mint például Maróthy György (a Kántus alapítója, tanár stb.), Huszti Szabó István (többek között Apafi Mihály erdélyi fejedelem orvosa, a város első tiszti főorvosa és tanár), Weszprémi István (a magyar orvostörténelem megalapítója például), Hatvani István (a „Magyar Faust”: tudós-tanár) – oh, mennyi István és mennyi polihisztor! Volt még egy másik emblematikus, érdekes gyógyszertára a városnak, az Arany Egyszarvú – ezt most csak megemlítjük.

Debrecen megyeháza

A Megyeháza és mellette az Arany Angyal Gyógyszertár

Debrecen korábban is “gyűjtötte” az orvosokat

Mint láttuk tehát, még a 18. században – és a további, nagy járványok évszázadaiban – is igen kevés képzett orvos volt szerte az országban. Debrecen ugyanakkor külön pályán járt ebben a helyzetben, ugyanis a Református Kollégium
vezetősége tudatosan választott tanárai közé olyanokat, akik külföldön orvosi oklevelet, vagy legalább orvosi ismereteket szereztek. Itt munkálkodott a magyarországi reformáció ügyének és a debreceni református egyháznak emblematikus vezéregyénisége, Méliusz Juhász Péter, aki több munkája mellett, az első magyar orvosi füveskönyvet kiadta (nem összetévesztendő Fazekas-Diószegi, szintén Debrecenhez köthető Magyar Füvészkönyvével). Az előbb említett polihisztorok öregbítik a helyi orvosdoktorok hírnevét, a sorba illik még Segner János András (orvos, a turbina elődjének feltalálója, a Holdon kráter, Debrecenben tér plusz még néhány településen utca viseli a nevét – néhány érdekesség a színes életműből) és Szentgyörgyi József (orvos, magyar nyelvű állattant írt, az első magyar mikroszkóptulajdonos stb.).

Méliusz Juhász Péter - Herbárium

Méliusz Juhász Péter – Herbárium

A diplomás gyakorló orvosok mellett 1583-tól sebész- és borbélycéh is működött a városban. A Kollégium alsó osztályait elvégző, latinul tudó, prédikátor vagy tanító szülők gyerekei kerültek céhlegénynek. Műhelyüket borbélytányér cégér jelezte, gyűlésre díszes borotva körbehordozásával hívták őket. Jövedelempótlás gyanánt vidékre is eljárt a 6-12 borbélysebész, chirurgus, ahol gyógyszerekkel is kereskedtek. Később, 1709-től kilenc mester dolgozott Debrecenben. Érdekes, hogy Csokonai Vitéz Mihály édesapja nem kapott tagságot. A borbélysebészek csak orvosi utasításra adhattak gyógyszereket és engedélyt kellett kérniük érvágáshoz (amit minden betegség gyógyítására alkalmasnak tartottak), egyébként hajat vágtak, borotváltak, nyílt sérüléseket, zúzódásokat, ficamokat gyógyítottak a céh által összeállított kenőcsökkel.

Javasasszonyok, füvesasszonyok

Az orvosoknak, borbélyoknak nagy vetélytársai voltak a javasasszonyok, füvesasszonyok, akik jóval olcsóbbak voltak az orvosnál, meg a nép is közelebbinek érezte magához a népi gyógyítás képviselőit. Ugyanakkor veszélyes szakma volt ez: könnyen kuruzslással vádolták őket, melynek „jutalma” a máglya volt, hiszen – ahogy gondolták – aki gyógyítani tud, az szemmel is tud verni. A boszorkányperek iratai arról tanúskodnak, hogy alapvetően nem a „gonosz boszorkányokat” üldözték – ez a hit az Alföldön kevésbé jellemző –, hanem a beteget félrekezelő, vajákos asszonyokat. A bábák vagy szülésznők kivételes helyzetben voltak, szakszerű és hivatalosan elismert munkát végeztek és még céhük is volt. Minden utcában kellett lennie egynek, ők felügyeltek hetente két napon látogatással a várandós asszonyokra és az újszülöttekre. Amikor járvány volt a városban, őket is bevonták a járványügyi munkába a borbélysebészekhez hasonlóan. Ha a bába pestises házat látogatott, onnantól fogva csak pestises házba mehetett.

A következő „séta”: a „Fekete Halál” a 18. században Debrecenben.

Mindenki vigyázzon magára és másokra!
Jó egészséget kíván:

A City-Legends.Com csapata nevében Szatmári Alexandra és Horog Máté

Debreceni séta - Horog Máté

dbrcn.hu

Felhasznált és olvasni ajánlott irodalom:

  • Menyhárt József: Az „Arany-Egyszarvú” patika 18. századi festményei, A Déri Múzeum és gyűjteményei 6., Debrecen, 2019.
  • Petrovics Alica: Kazzay Sámuel és az első debreceni gyógyszertár, Orvosi Hetilap, 2006, április 23.
  • Siró Béla: Debrecen megpróbáltatásai, Tóth KK., Debrecen, 2007. (illusztrációk a
    könyvből)

Olvasd el ezeket is 

Debrecen 10 legjobb hamburgere

Debrecen 10 legjobb hamburgere

Debrecen legjobb hamburgere és burgereinek listája több mint 300 szavazat alapján. A TOP 10 szereplő a cívisváros gasztro éeltéből.

Pin It on Pinterest

Share This