Milyen volt a pestisjárvány Debrecenben? – Alföldi „Virtuális” Városjárás: 2. „séta”

Szerző: | ápr 18, 2020 | Magazin | 0 hozzászólás

Folytatódik a Debrecen város napján elindított virtuális városjárásunk.  A dbrcn.hu-n indult sorozatban a City-Legends.Com csapata Alföldi „Virtuális” Városjárást állított össze Neked, amelyben felidézzük, hogy milyen járványok érintették az elmúlt évszázadok során Debrecent.  A cél nem a rémisztgetés – bár előre szólunk vannak benne felkavaró részletek!
Sokkal inkább bízunk benne, hogy a múlt megismerése által talán egy kicsit erősebb lélekkel tudunk a jelenlegi helyzetben helytállni.
Induljunk el együtt!

Pestisjárvány Debrecenben

FIGYELEM!
Ez a séta, egy virtuálisan (vagy csak szigorúan a fennálló egészségügyi előírások alapján) bejárható séta. Senkit nem bíztatunk arra, hogy csoportosan elinduljon.
Helyette járd be itt velünk képzeletben, vagy egészségügyi séta gyanánt, magányosan csak egy-egy szeletét!
A fő tanácsunk azonban, hogy inkább odahaza, aztán majd a veszélyhelyzet elmúltával lehet felfedezni Debrecent.

1. Arany Angyal Patika egykori épülete (Szent Anna utca – Piac utca sarka)
2. Egykori pestistemető a Csige tavánál emelkedő homokdomboknál (Csigekert utca – Bölcs utca környéke)
3. Egykori pestistemetők a városkapukon túl

Folytatjuk a legutóbbi „virtuális sétán” megkezdett utunkat. Ma egy picit jobban megismerjük azt a járványt – szintén a város története lesz a fókusz –, melynek megjelenését több száz évig félelem és tehetetlenség övezte.

Ez a pestis.

A pestis kórokozója, a pestis bacilus legyőzhetetlen maradt évszázadokig; majd 1894-ben Yersin azonosította először Hongkongban. A bacilust patkányon vagy más rágcsálón élő bolha hordozza, ennek segítségével terjed át az emberre. Két formáját ismerjük: az egyik a bőrön keresztül, a fertőző bolha csípésével, a másik cseppfertőzés útján (köhögés, köpet) terjed. Az első esetben a lappangási idő 1-6 nap, de előfordul, hogy 1-3 hét, enyhe tünetekkel, úgymint hőemelkedés, fejfájás. A lappangási idő elteltével magas láz jelentkezik a betegnél, a fertőzés helyén kelés keletkezik (pestises pokolvar), amely elgennyesedik. Ez a bubópestis.
Amennyiben ez szerencsésen kifakad, megindul a gyógyulás. Ha nem, még magasabb láz és vérmérgezés lép fel, egyre több – narancssárga, fekete – kelés borítja a beteg testét (innen a fekete halál elnevezés), a pszichikai állapot romlik – hallucináció, delírium –, végül a beteg elhalálozik.

Pestisdoktor

Pestisdoktor

A betegség másik formája a tüdőpestis. A bubópestis esetén a tüdőn is keletkezhet gennyes fekély; ha a beteg köhög, a környezete belégzés, cseppfertőzés útján kapja meg a betegséget. Itt a lappangási idő 1-3 nap, hirtelen fellépő magas láz jellemzi, a beteg először enyhén, majd erősebben köhög, előbb váladékot, majd vért. Sajnálatos módon a betegek kivétel nélkül meghalnak a pestis ebben a változatában. Állítólag van egy harmadik típusa is a pestisnek, mely a bubópestis azon változata, ahol vérmérgezés okozza a beteg halálát – fekély megjelenése nélkül.

Gyógykezelés

A tudós orvosok, borbélyok tehetetlenek voltak a pestissel szemben. Általában Isten büntetésének vélték, imával és böjttel próbálták gyógykezelni, valamint – bubópestis esetén – a fekélyeket igyekeztek kifakasztani, így téve hatékonyabbá a gyógyulást. Erről Buzinkai doktor is írt 1739-ben, Debrecenben (a Rövid oktatás c. könyvecske borítóját lsd. az Alföldi „Virtuális” Városjárás előző részében).

A pestis Isten büntetése

“A pestis Isten büntetése”

A pestis már az ókor óta ismert betegség, de az első nagy európai járvány 1348-ban tört ki. Ezt követően néhány évenként felütötte a fejét, melyek inkább foltszerűen jelentkeztek. Debrecenben több járványra utalnak a feljegyzések, így például Bartha Boldizsár, a város híres „krónikása” említést tesz arról, hogy 1535-ben „ez a város is kóstolta Istennek kettős súlyos ostorát az éhséget és a döghalált”, de pontosabb adataink nincsenek. Vannak még feljegyzések az 1621-es „ez mostani nagy halál”- ról, mely járvány és éhínség alatt körülbelül kétezer ember halálozott el a városban. Egész családok haltak ki.
1624-ben újra jelentkezett a pestis, majd 1644-ben, amikor a temetés árát is szabályozták, végül 1679-ben – ekkor böjtöt rendeltek el.

A pestis évszázada

Mai ismereteink szerint Magyarországon a 18. században pusztított legsúlyosabban a gyilkos kór, az első hullám rögtön az első évtizedben. Debrecenbe 1708-ba tört be, október 13-án a tanács a prédikátorok bevonásával tárgyalta a helyzet kezelésének módjait, így megegyeztek a temetések áráról, ingyenes temetésekről, szabályos temetés eltiltásáról, a halottak látogatásáról és a templomi szolgálat rendjéről. A temetések megoldásához két további céhet vontak be decemberben (ez a módszer tűzvészek esetén is szokásban volt). 1710 márciusára múlt el a pestis.
A korabeli levelezésekből a halottak számára vonatkozó pontos adatok nem derülnek ki, sejthető viszont, hogy az igen nagy lehetett. Becslések szerint a lakosság 20-25%-a esett áldozatául a járványnak (4000-10 000 fő között). Ez mindenképpen óriási szám – ismerve azt a tényt is, hogy a fosztogatások, menekülések évei után vagyunk és a város lakossága lecsökkent kb.16-18 000 főre (abba már bele se megyünk, hogy egyetlen élet is ugyanolyan fontos…).

Temetkezés egyrészt a Csigekertben kijelölt járványtemetőbe történt (lsd. a képmellékletet), másrészt a városkapukon túli, erre a célra kijelölt helyekre.
A temetkezések további részleteire a következő sétán még visszatérünk.

Debrecen egykori és jelenlegi temetői: a Csigekertben 18-as számmal jelölve az 1709-es pestisjárványban elhaltak temetkezési helye

Debrecen egykori és jelenlegi temetői: a Csigekertben 18-as számmal jelölve az 1709-es pestisjárványban elhaltak temetkezési helye

A következő „séta”: 
a „Fekete Halál” 1739-es – egyben egyik legsúlyosabb  –pusztítása Debrecenben, pestiszavargások, pestislázadások
Debrecen a XVIII. században. Illusztráció: Horog Máté

Debrecen a XVIII. században. Illusztráció. Készítette: Horog Máté

Mindenki vigyázzon magára és másokra!
Jó egészséget kíván: A City-Legends.Com csapata nevében Szatmári Alexandra és Horog Máté

Debreceni séta - Horog Máté

dbrcn.hu

Felhasznált és olvasásra ajánlott irodalom:

  • Sápi Lajos: A régi debreceni temetők és síremlékek, Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 7. szám, Debrecen, 1966. (plusz térkép a tanulmányból)
  • Siró Béla: Debrecen megpróbáltatásai, Tóth KK., Debrecen, 2007.

Illusztrációk:
City-Legends.Com (Horog Máté)

Olvasd el ezeket is 

Debrecen 10 legjobb hamburgere

Debrecen 10 legjobb hamburgere

Debrecen legjobb hamburgere és burgereinek listája több mint 300 szavazat alapján. A TOP 10 szereplő a cívisváros gasztro éeltéből.

4 specialty kávézó Debrecenben

4 specialty kávézó Debrecenben

Válogatásunkban megmutatjuk Debrecen kávé különlegességeit felvonultató helyeit. Lengje be a szálló kávéillat az egész írást!

Pin It on Pinterest

Share This