Ezt nézd meg Debrecen! – 7 könyv debreceniektől debrecenieknek

Ezt nézd meg Debrecen! – 7 könyv debreceniektől debrecenieknek

Újra jelentkezik a dbrcn.hu “Ezt nézd meg Debrecen!” c. rovata, amelyben ismertebb debreceneieket, városi szereplőket kérünk meg, hogy ajánljanak egy kedvencet.
Ezúttal egy-egy könyvet mutatnak Neked és Nekem!

könyvek Debrecen ajánlat

könyvek Debrecen ajánlat

Nagy Nóra (Mindset for You) – Feldmár András:Credo

Szerintem ez a könyv egy önismereti kísérő. Nehéz olvasni, én csak darabokban ajánlom megemészteni. Viszont ha foglalkozol önfejlesztéssel, önismerettel, akkor egy ponton túl érdemes kézbe venni, hogy megismerhesd milyen mélységekbe és magasságokba lehet még eljutni ebben a végtelen folyamatban. Éjjeliszekrényem állandó darabja.

Puskás István (kulturális ügyekért felelős alpolgármester, Debrecen) – Ambrus Zoltán: Midas Király

Fotó: dehir.hu

Városunk egyik mára elfeledett szülötte Ambrus Zoltán a századforduló hajdan külföldön is sikeres írója, remek novellái mellett most regényét, az 1906-ban megjelent Midas királyt ajánlom olvasásra, hisz az otthon töltött napok pont alkalmasok ara, hogy az irodalmi műveltségünk kötelező részét képező klasszikusokon túl kalandozzunk, felfedezéseket tegyünk a múltban is, kivált, ha az valamilyen módon Debrecenhez is kötődik.
Ha kedveljük a monarchia világát, a boldog békeévek dekadenciáját, az akkor megszülető modern metropolisz, a Párizs mintájára fejlődő (és az irodalomban is felépülő) Budapest mítoszát, atmoszféráját, figuráit, akkor a Midas király igazán élvezetes utazás a múltba.

Nem tökéletes mestermű Ambrus regénye, ám én igen kedvelem melankolikus hangulatát, aki vonzódik Szindbád világához, az kedvét lelheti ebben a történetben is, ami a maga korában utat talált olvasóihoz, külföldön is (én két olasz kiadásban is rátaláltam itáliai antikváriumokban); hajdani népszerűségét jelzi, hogy 1919-ben film is készült belőle. A korszak nagy elbeszélőinek és lírikusainak árnyékában ugyan nem mérföldköve a magyar irodalomnak, de bőven több figyelemre méltó még száz év múltán is, mint amennyire nem emlékszünk már rá

A regényt otthonról is könnyen elérjük IDE KATTINTVA.

Karácsony Gyöngyi (főigazgató, Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár) – Jasper Fforde: A Jane Eyre eset

A fiaimnak vettem meg a könyvet: kamaszkorom egyik kedvenc olvasmánya volt a címadó Brontë könyv. Z generációs fiúgyerek ilyet ritkán olvas, hátha ilyen módon kapcsolatba kerülnek. Érdekes meglepetés volt számomra: olyan világot “telepít” a képzeletünk képernyőjére a szerző, ahol az irodalom a társadalmi értékrend elsőrendű fokmérője; ezek alapján szerveződnek a pártok, vérre menő viták folynak a Shakespeare művek valós szerzőjének kilétéről. Középpontjában egy sokoldalú nyomozó, egy mindenre elszánt bűnöző, és egy fondorlatos bűntény áll. Jól érthető a regény az alapművek (brit irodalom) ismerete nélkül is, ugyanakkor sarkallhat ezek megismerésére, újraolvasására. Talán a legfontosabb vonása számomra ahogyan leképezi az olvasmányélményt: ahogyan belépünk az alkotásokba, amikor a cselekmény vagy a hangulat behúz egy műbe

Katschthaler Anna (slammer, DebreSlam) – Sandra Cisneros – The House on Mango Street

Ez a regény gyönyörűen írja le egy mexikói származású amerikai lány történetét; ahogy felnő, a multikulturalitás élményét, az identitás kialakulását és azt, milyen fogadtatásban részesül egy ilyen család a 20.századi Amerikában (a regény 1984-ben [haha] jelent meg).  Amitől a regény különleges, az a költői vonások a szövegben: Cisneros nem csak író, költő is, és a regény rengetegszer rímel, ritmust vesz fel, poétikai eszközöket használ.
Ettől lesz igazán gyönyörű. Pont emiatt eredeti angol nyelven ajánlanám elolvasni

Tóth Szabolcs (slammer, Debrecen) – Dmitry Glukhovsky: Metro 2033

Szabolcs Annával közösen alkot egy slam csapatot A Tehetséges és a másik néven. Jelenleg ők vezetik a DebreSlam kupasorozatát.

A karantén hangulathoz bőven illik egy a moszkvai metróhálozatban játszódó posztapokaliptikus regény. Ha valakit érdekel a mi lenne ha kérdés egy atomháború kapcsán, akkor kihagyhatatlan darab. Glukhosvksy remekül megfogja az emberi létnek azon részét miként az emberek még a föld alatt is széthúznak különböző ideológiák mentén. Ha tetszik a könyv, a trilógia további két része is ugyanilyen mestermű.

Szakács Zsuzsi (kulturális menedzser, Vojtina Bábszínház) – Náray Tamás Zarah trilógia

Náray Tamás Zarah trilógiáját ajánlom a kedves olvasóknak. Nekem az első kötet a kedvencem, de a harmadikat én is most olvastam el a karantén alatt. Ez egy izgalmas és mozgalmas családtörténet, ami egy zsidó kislány – később asszony – sorsán keresztül mesél az életről, és a boldogsághoz vezető szövevényes utakról.

Kovács László (ötletgazda, Bandmap) – Jonas Jonasson – A 101 éves ember, aki azon gondolkodott, hogy túl sokat gondolkodik.

Azért ezt ajánlom, mert helyből két könyv, hiszen ez “A 100 éves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt”  folytatása. Jonas Jonasson a svéd Rejtő Jenő. Lehetetlen vigyorgás nélkül olvasni a könyveit.
Neked is lenne egy tipped?
Keresd meg ezt a posztunkat a dbrcn.hu Facebook-oldalán és kommenteld oda kérlek!
dbrcn.hu

dbrcn.hu

“A boldogság tanulható”- Nézd meg a dbrcn.hu tv-műsorának harmadik részét Soltész Ian szereplésével

“A boldogság tanulható”- Nézd meg a dbrcn.hu tv-műsorának harmadik részét Soltész Ian szereplésével

Vannak olyan emberek, akiknek a közelsége egyszerűen tölt. Soltész Ian ilyen: egy csupa mosoly figura, rengeteg pozitív energiával.
Most ő volt a vendégem az Alföld Televízió és a dbrcn.hu közös műsorában.

Lehet, hogy láttad már egy-egy posztját.
Soltész Ian Instagramja és TikTok csatornája hihetetlen népszerű, de annak ellenére, hogy erről is szó esett a legújabb DBRCN epizódban, nem csak ezért hívtam meg őt. A beszélgetésből kiderül az is, hogy ő miért – de leginkább hogyan – olvas ennyit és vajon tényleg tanulható-e a boldogság?
Ha igen, akkor mit kell tennünk ezért?

A beszélgetés még a járványhelyzet kirobbanása előtt történt, de ennél aktuálisabb nem lehetne. Tele van kisugárzással, amelyből jó lesz töltekezned. 🙂

A műsor első két adását ITT és ITT tudod megnézni, a következő részt pedig minden szerdán 19:10-től keresheted az Alföld Televízió műsorában, vagy a Youtube csatornájukon.

Abban pedig szívesen várjuk a segítségedet, hogy szerinted kiket kellene még elhívnunk a második évadba?

dbrcn.hu

dbrcn.hu

“Imádom, amikor a természetes fények spontán tökéletesek lesznek’ – Mundér Tóth Evelinnel

“Imádom, amikor a természetes fények spontán tökéletesek lesznek’ – Mundér Tóth Evelinnel

Az év elején indult a Mundér, a dbrcn.hu saját szakmázós körinterjú-sorozata. Az első körben debreceni fotósok adják egymásnak ugyanazt a néhéény kérdést. Zárásképpen Tóth Evelin az új generáció egyik leghitelesebb tagja kapta a kérdéseket.
Ismerd meg őt is!

1.Miért a fotózás lett a nagy szerelmed?

Mikor kiskoromban folyamatosan kivettem szüleim kezéből a fényképezőgépet, majd végül minden eseményen nálam volt így rájöttem, hogy a fotózás lesz az a hobbi, ami egyszer hivatássá tud válni nálam. Ez így is lett. Mára, ha a gép a kezembe kerül a világ külső zajai megszűnnek és csak az adott témára koncentrálok. Középiskolás tanulmányaim során a művészet felé kezdtem orientálódni és, ahogy lehetőség adódott rá megkezdtem a felsőfokú fotográfiai tanulmányaimat is, melynek köszönhetően rájöttem mely területe érdekel leginkább a fotográfiának, amiben kifejezhetem magam.

2. Melyik mozzanatát élvezed legjobban a fotózásnak?

Imádom azt a pillanatot, amikor a természetes fények spontán tökéletesek lesznek a modelleim arcán és ehhez a momentumhoz klappol a helyszín is. Ilyenkor elkap a teljes extázis és minden létező szögből elkezdek fotózni, hogy a legtökéletesebb legyen a kompozíció. Ezt követően pedig alig várom, hogy retusálhassam. 🙂

3. Hogyan fejleszted magad?

Nagyon szeretek kísérletezni a fényekkel. Szerintem az emberben akkor rögzül leginkább egy munkamódszer, ha saját maga fejleszti ki azt. Természetesen élek az internet adta lehetőségekkel és oktató videókat is segítségül hívom, de ez főleg az utómunka esetén jellemző.

4. Mivel inspirálódsz egy fotózáshoz?

Pinteresten és Instagramon szoktam a legtöbb időt eltölteni egy-egy fotózás előtt. Valamint a kedvenc fotósaim anyagait végig pörgetve inspirálódok helyszín, vagy világítás terén.

5. Mit adott az életedben a fotózás?

Számomra a teljes szabadságot adja, mind alkotás és életérzés terén. Ritkán tudja pótolni más azt az érzést, amit egy-egy sikeres anyag generál bennem.
Másrészt pedig az önismeretet. Szerintem a fotós szakma egyik legnagyobb előnye, hogy két fotós nem tud ugyanolyan képet produkálni és az egyes végkifejlett anyagok tükrözik a fotós egyéniségét. Ez által én is többet megtudtam magamról és a céljaimról.

6. Mit tanácsolnál a szakma iránt még csak most érdeklődőnek?

Merjen kérdezni a szakmabeliektől, illetve használja ki, hogy manapság már rengeteg ingyenes online lehetőség van, ami segítség lehet. Kísérletezzen a technikai lehetőségekkel közben pedig legyen nyitott az építő jellegű kiritkára is. Ezek egyvelegével szerintem egyszerűbben kialakulhat a saját hangja a szakmán belül.

7. Hogyan látod a fotózás jövőjét idehaza?

Nagyon telített a fotós szakmai itthon. Szerintem a magyar munkaerőpiacon csak ritkán van lehetőség fix elhelyezkedésre.
Inkább a vállalkozásban látom a jövőt.

8. Szerinted ki itthon a top3 előremutató fotós és miért?

Oleg Borisuk – A divatfotói rendkívüli igényességről és profizmusról árulkodnak. High fashion kategóriában a legkiemelkedőbb fotósnak tartom. Tehetsége pedig szakmai alázattal párosul, amit gyakornokként volt szerencsém tapasztalni.

Balla Viven – Sokat inspirálódom a képeiből. Imádom a lifestyle és a kalsszikus divatfotó keveredését munkáiban. Lenyűgöző, ahogy egy adott helyszín adottságait ki tudja használni és divatkontextusba helyezni. Szinte könyvként lapozgatom a streestyle fotóit.

Pappschneider photography – Ők egy fotópáros, akikre esküvői kampány munkáik által figyeltem fel először, majd követtem a munkásságukat a továbbiakban is. Nagyon szeretem a képeik naturális atmoszféráját. Szintén sokat inspirálódom a munkáikból.

A Mundér fotósokkal foglalkozó sorozata ezennel véget ért. Olvasd el további részeinket itt, itt, itt is és pláne itt is
Hamarosan új “szakma” kerül a fókuszba és új nyolc kérdés, amely Debrecen új generációs szereplői között jár körbe.
Stay tuned!

Így is ünnepelheted Debrecen napját – Alföldi „Virtuális” Városjárás a dbrcn.hu-n

Így is ünnepelheted Debrecen napját – Alföldi „Virtuális” Városjárás a dbrcn.hu-n

Debrecen napját április 11-én ünnepeljük. Erről megemlékezve és a dbrcn.hu ötvenedik bejegyzésének örömére összeszövetkeztünk a City-Legends.Com csapatával és egy különleges, a jelenlegi helyzetre történelmileg rímelő Alföldi „Virtuális” Városjárást állítottunk össze Neked.
A mostani, csak az első „séta”, még több ilyet tervezünk.

Debreceni séta

FIGYELEM!
Ez a séta, egy virtuálisan (vagy csak szigorúan a fennálló egészségügyi előírások alapján) bejárható séta. Senkit nem bíztatunk arra, hogy csoportosan elinduljatok, helyette járd be itt velünk, vagy magányosan egy-egy szeletét egészségügyi séta gyanánt!
A fő tanácsunk azonban, hogy inkább odahaza, aztán majd a veszélyhelyzet elmúltával lehet felfedezni.

Útvonal:

1. Arany Angyal Patika egykori épülete (Szent Anna utca – Piac utca sarka)
2. Arany Egyszarvú Patika egykori épülete (Kossuth utca – Dósa Nádor tér sarka)
3. Szentgyörgyi József egykori háza (Kossuth utca 35., Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma)
4. „Csokonaiék” – egyik – egykori háza (Piac utca – Csapó utca sarka)
5. Püspöki lak egykori épülete (Kossuth tér – Hatvan utca sarka)
6. Református Kollégium főépülete (Kálvin tér 16.)
7. Hatvani István egykori háza (Kálvin tér 11., Új Városháza)
8. Emlékezzünk Segner János Andrásra! (Segner tér)

„Rövid oktatás”, avagy kis debreceni járványtörténet

Debreceni séta - Rövid oktatás

Az elmúlt néhány hétben az egész világunkat érintő és felkavaró kihívással kell megküzdenünk. Ennek hatására (is) egy virtuális városjárásban áttekintjük, hogy milyen járványok érintették az elmúlt évszázadok során városunkat és ehhez néhány helyszínt is kapcsolunk. Nem pánikkeltésből vagy „megnemesítésből” tesszük ezt, bízunk benne, hogy a múlt megismerése által talán egy kicsit erősebb lélekkel tudunk a jelenlegi helyzetben helytállni. Erőt adhat annak felismerése, hogy, bár vannak időnként az egész emberiséget érintő katasztrófák (háborúk, járványok, természeti csapások stb.), de mindig sikerült ezekből felállni. Természetesen az nem mindegy, milyen áron – de ez a kérdés már túlfeszíti jelen írás kereteit. Témánk kifejtése többek között Siró Béla: Debrecen megpróbáltatásai című könyve alapján készült.
Csak ajánlani tudjuk a teljes mű megismerését; a szerző 13 évvel ezelőtt nagy igényességgel írt a Debrecent ért sarcolásokról, háborúkról, lázadásokról és járványokról. Akkor még maga sem gondolta volna, hogy a kutatott téma és az összefüggések feltárása néhány évvel később mennyire aktuális lesz…

A továbbiakban felvillantunk néhány érdekességet a gyógyítás történetéből, kik és milyen módon voltak szereplői egy-egy járványügyi akciónak – alapvetően Debrecenre koncentrálva.

A gyógyítás egyidős az emberiséggel – ezzel nem árulunk el nagy titkot. Az már kevésbé ismert, hogy évszázadokig az a gyakorlat élt, hogy a kevés számú orvos (1720-ban az egész országban összesen 37 fő) saját, házi patikát – nyilvános gyógyszertár hiányában – tartott fenn, valamint saját maguk készítették el az orvosságot. Az első, gyógyszertárnak nevezhető boltot 765-ben nyitották Bagdadban, Európában a mai értelemben vett első nyilvános városi gyógyszertárat 1140-ben állította fel Roger szicíliai király. Hazánkban feltehetően Budán létesült az első ilyen intézmény 1375-ben. Debrecenben 1670-ben alapított a város maga  patikát (bár a levéltári források 1700-tól említik), mely a Piac utca Szent Anna utca sarkán állt, a későbbiekben pedig Arany Angyal néven ismerték. Saját botanikus kerttel rendelkezett, amelynek felügyeletét olyan hírességek látták el, mint például Maróthy György (a Kántus alapítója, tanár stb.), Huszti Szabó István (többek között Apafi Mihály erdélyi fejedelem orvosa, a város első tiszti főorvosa és tanár), Weszprémi István (a magyar orvostörténelem megalapítója például), Hatvani István (a „Magyar Faust”: tudós-tanár) – oh, mennyi István és mennyi polihisztor! Volt még egy másik emblematikus, érdekes gyógyszertára a városnak, az Arany Egyszarvú – ezt most csak megemlítjük.

Debrecen megyeháza

A Megyeháza és mellette az Arany Angyal Gyógyszertár

Debrecen korábban is “gyűjtötte” az orvosokat

Mint láttuk tehát, még a 18. században – és a további, nagy járványok évszázadaiban – is igen kevés képzett orvos volt szerte az országban. Debrecen ugyanakkor külön pályán járt ebben a helyzetben, ugyanis a Református Kollégium
vezetősége tudatosan választott tanárai közé olyanokat, akik külföldön orvosi oklevelet, vagy legalább orvosi ismereteket szereztek. Itt munkálkodott a magyarországi reformáció ügyének és a debreceni református egyháznak emblematikus vezéregyénisége, Méliusz Juhász Péter, aki több munkája mellett, az első magyar orvosi füveskönyvet kiadta (nem összetévesztendő Fazekas-Diószegi, szintén Debrecenhez köthető Magyar Füvészkönyvével). Az előbb említett polihisztorok öregbítik a helyi orvosdoktorok hírnevét, a sorba illik még Segner János András (orvos, a turbina elődjének feltalálója, a Holdon kráter, Debrecenben tér plusz még néhány településen utca viseli a nevét – néhány érdekesség a színes életműből) és Szentgyörgyi József (orvos, magyar nyelvű állattant írt, az első magyar mikroszkóptulajdonos stb.).

Méliusz Juhász Péter - Herbárium

Méliusz Juhász Péter – Herbárium

A diplomás gyakorló orvosok mellett 1583-tól sebész- és borbélycéh is működött a városban. A Kollégium alsó osztályait elvégző, latinul tudó, prédikátor vagy tanító szülők gyerekei kerültek céhlegénynek. Műhelyüket borbélytányér cégér jelezte, gyűlésre díszes borotva körbehordozásával hívták őket. Jövedelempótlás gyanánt vidékre is eljárt a 6-12 borbélysebész, chirurgus, ahol gyógyszerekkel is kereskedtek. Később, 1709-től kilenc mester dolgozott Debrecenben. Érdekes, hogy Csokonai Vitéz Mihály édesapja nem kapott tagságot. A borbélysebészek csak orvosi utasításra adhattak gyógyszereket és engedélyt kellett kérniük érvágáshoz (amit minden betegség gyógyítására alkalmasnak tartottak), egyébként hajat vágtak, borotváltak, nyílt sérüléseket, zúzódásokat, ficamokat gyógyítottak a céh által összeállított kenőcsökkel.

Javasasszonyok, füvesasszonyok

Az orvosoknak, borbélyoknak nagy vetélytársai voltak a javasasszonyok, füvesasszonyok, akik jóval olcsóbbak voltak az orvosnál, meg a nép is közelebbinek érezte magához a népi gyógyítás képviselőit. Ugyanakkor veszélyes szakma volt ez: könnyen kuruzslással vádolták őket, melynek „jutalma” a máglya volt, hiszen – ahogy gondolták – aki gyógyítani tud, az szemmel is tud verni. A boszorkányperek iratai arról tanúskodnak, hogy alapvetően nem a „gonosz boszorkányokat” üldözték – ez a hit az Alföldön kevésbé jellemző –, hanem a beteget félrekezelő, vajákos asszonyokat. A bábák vagy szülésznők kivételes helyzetben voltak, szakszerű és hivatalosan elismert munkát végeztek és még céhük is volt. Minden utcában kellett lennie egynek, ők felügyeltek hetente két napon látogatással a várandós asszonyokra és az újszülöttekre. Amikor járvány volt a városban, őket is bevonták a járványügyi munkába a borbélysebészekhez hasonlóan. Ha a bába pestises házat látogatott, onnantól fogva csak pestises házba mehetett.

A következő „séta”: a „Fekete Halál” a 18. században Debrecenben.

Mindenki vigyázzon magára és másokra!
Jó egészséget kíván:

A City-Legends.Com csapata nevében Szatmári Alexandra és Horog Máté

Debreceni séta - Horog Máté

dbrcn.hu

Felhasznált és olvasni ajánlott irodalom:

  • Menyhárt József: Az „Arany-Egyszarvú” patika 18. századi festményei, A Déri Múzeum és gyűjteményei 6., Debrecen, 2019.
  • Petrovics Alica: Kazzay Sámuel és az első debreceni gyógyszertár, Orvosi Hetilap, 2006, április 23.
  • Siró Béla: Debrecen megpróbáltatásai, Tóth KK., Debrecen, 2007. (illusztrációk a
    könyvből)
Az 5 legjobb debreceni mém oldal

Az 5 legjobb debreceni mém oldal

A héten a mémek kerülnek előtérbe a dbrcn.hu blogján. Ennek oka ott is kereshető, hogy az Alföld Televízióval közös műsorunk második részében a Debreceni Egyetemi memes csapata volt a vendégünk.
Most – a segítségükkel is – összeállítottunk egy listát azokról a debreceni mémes projektekről, akiket érdemes bekövetned.

1.Debreceni Egyetemi memes

Velük ismerkedhettünk meg legutóbb az emlegetett tv-műsorban.
A fő terepük az Instagram, de a Facebookon is nagyon kellemes csatornát tartanak fent. Fő területük a Debreceni Egyetem, de a hallgatói élettel is sokat foglalkoznak. Különösen szórakoztató, hogy az elmúlt időszakban a távoktatás minden bugyrát bemutatják.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

És még így is belehalok. #debrecen #debreceniegyetem #debreceniegyetemimemes #tavoktatas

Debreceni egyetemi memes (@debreceni_egyetemi_memes) által megosztott bejegyzés,

2. debrecenimemekofficial

Imádnivaló thread debreceni középiskolás lányoktól. Az elején rendkívül jól reflektáltak Debrecen rejtett szépségeire (szandál-zokni találkozó, DKV-s posztok), de az utóbbi időben nem az a legnagyobb hiányosságuk, hogy főleg csak a debreceni éjszakai életbe és a középiskolás szubkultúrába visznek be minket (lásd az intézmények közötti mémháború), hanem inkább az, hogy abbahagyták valahol az új év környékén.
Térjetek vissza lányok!
Hiányoztok!

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Oke kire csaptak mar le a sevenben daddy-k?🤔😆 #debrecen #memek #dik

DEBRECEN (@debrecenimemekofficial) által megosztott bejegyzés,

3. DOTEogia

A DOTEológiát azért szeretem, mert semmi közöm nincs az orvosképzéshez, de általuk teljesen átérzem az összes fájdalmukat és kihívásukat. Orvostanhallgatók vicces oldala, amely csak Facebookon funkcionál.
Az utóbbi idő egyik legjobb kihívása pedig hozzájuk tartozik: kollégák küldik el, hogy a veszélyhelyzet alatt mire a legbüszkébbek a veszélyhelyzet alatt.
Imádom!

⇓⇓⇓

DEBRECEN MÉMEKBEN:)

Létezik egy formálódó titkos csoport, amelyben internetes népművészeket várunk, hogy gyártsunk együtt Debrecenről mémeket. Ha összegyűlik a 100 jelentkező elindul a kontent-folyam. KERES RÁ ÍGY: Debrecen mémekben🤪

⇑⇑⇑

4. szentjoe.meme

A másik középiskolás vonal, amely bár március 20-án posztolt utoljára, de biztos vagyok benne, ha újra az intézmény falai között találja magát a két admin fiú akkor jön majd a kontent rendesen. Egyébként nagyon korrekt a hozzáállás, miszerint kérésre bármilyen mémet leszednek…a tanári karról.
Okos! 🙂

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

A jó SzentJOE WC Hashtag alatt láttad ezt akkor 👉 Follow Me //HOOLIGAN// . . . . . . . #memes #hungary #magyar #magyarmemek #vicces #vicceskép #meme

Szentjoe.meme (@szentjoe.meme) által megosztott bejegyzés,

5. intmeme

Egy messze földről érkezett diák vezeti az intmeme csatornáját az Instagramon. A fő témája a hallgatói élet, de az utóbbi időben nagyon erősen reflektál a veszélyhelyzet során kialakult helyzetre. Különösen érdekes ezt annak szemüvegén keresztül nézni, hogy mit érezhet és gondolhat egy hazánkban “ragadt” külföldi.

Te ismersz más mém oldalakat, amelyek Debrecenben működnek és/vagy Debrecenről szólnak?
Mutasd meg nekünk a Facebook oldalunkon és ne feledj el csatlakozni az első mém csoporthoz sem.

dbrcn.hu

dbrcn.hu

Pin It on Pinterest