Halottlátók és az NI titkos szintje: A legismertebb debreceni városi legendák

Szerző: | jún 20, 2020 | Magazin | 0 hozzászólás

Egy, az egyik frissen nyílt Bajcsy-Zsilinszky utcai levesezőben töltött ebéd után, az esőtől bent rekedve beszélgettünk Kiss Ákossal (a DebTech Podcast, és Meetup egyik vezérével), hogy milyen érdekes debreceni városi legendák vannak. Ámulva hallgattam és rögtön meg is hívtam egy vendég posztra a dbrcn.hu-ra. Biztos vagyok benne, hogy Te is ámulva fogod olvasni az alábbi bejegyzést, ezért érdemes erős fenntartással kezelni mindegyiket. A cél az volt, hogy összegezzük milyen szóbeszédek járnak, nem a “tényfeltárás”.
Jó szórakozást!
Kiss Ákos vendégbejegyzése.

Halálrendelő és titkos orvos kísérletek Debrecenben

A Péterfia utca 29. szám alatt a ’30-as években egy komplett thriller játszódott le. Földesi Piroska fiatal hölgyként egy itt található magánrendelőt keresett fel panaszaival. A panasza eredetileg vakbélgyulladás volt, de félrediagnosztizálták, terhességet állapítottak meg nála, a terhességmegszakító műtétbe pedig belehalt. A műtétet fiatal orvostanhallgatók végezték, vezetőjük egy ittas orvos volt. A horrorba hajló történet az akkori cívis polgárságot megrázta, a Péterfia utca Halálrendelő néven híresült el (természetesen a magánorvosi praxis ekkortól kevés sikerrel működött tovább, mivel a „jó bornak nem kell cégér” aforizma fordítva is működik).
Mivel a Debrecenben 1921 óta zajlik medikus-képzés, ezért ez a történet a 30-as évek közepétől indította el azt a mai napig fel-feltűnő folyamatosan változó mende-mondát, hogy részeges/kártyás/drogfüggő orvos/orvostanhallgatók bevonásával titkos emberkísérletet/illegális szervkereskedelmet végeznek a városban.

A belváros zsidó kincsei

A rendszerváltást követő években a város életművészei közt terjedni kezdett a „hír” , hogy a II. világháború előtt számos tehetős család élt a Hatvan utca környékén, és javaikat a pincékben rejtették el. A különféle verziókban terjedő városi legendák szerint helyi kalandorok a „zsibin” vásárolt fémdetektorral és saját kézzel hamisított „önkormányzati” engedélyekkel járták a Kápolnás utcai zsinagóga környékét, és az – akkoriban szükséglakásként funkcionáló – épületekbe bekéredzkedve átnézték a pincéket.
Sőt, még arról is szól a fáma, hogy sokan szerencsével is jártak, és valóban találtak ékszereket és más értékes műtárgyakat.

A debreceni National Instruments földalatti szintje

Az NI volt az első külföldi (amerikai) cég, amely otthonául választotta a cívisvárost. A high-tech gyár számos pozitívumot adott a városnak, de a hidegháborús USA ellenes hangulatban szocializálódott idősebb korosztály körében elindult egy pletyka, amely szerint a felszíni gyár csak egy „kirakat”, és van egy ugyanakkora gyárrészleg a föld alatt, amelyben az amerikai hadsereg titkos atombomba/lézerfegyver/bioweapon kísérletei zajlanak. Az elmélet érdekes módon, egy generációt átugorva, kissé megváltozva él tovább napjainkban: általános iskolások körében terjedt el, miszerint az NI egy óriás kontrollert fejleszt, amellyel képesek az egész várost irányítani. Végülis, jobban belegondolva, igazán #smartcity lennénk, ha ez igaz lenne…

Az Arany János utca halottlátói

A 20-as, 30-as éveken a Nagyállomás környéke, és a mai Petőfi tér volt a „csikágó”, ahol az alsó-középosztály lakott.

Nagyállomás Debrecenben

A környéken kétes hírű lokálok és mulatók szolgálták ki az igényeket, és nem egyszer 18+-os események díszletei voltak. A korabeli Késes utca (a mai 24 emeletes mögötti rész) vélhetően az ott működő késkészítőkről kapta a nevét, de később elterjedt az a nézet, hogy sokkal inkább az ottani késelések miatt nevezték el így. A gyakori erőszakos halálesetek elszaporodásával egy időben jelent meg egy titokzatos „szekta” , az Arany János utcai halottlátók csoportja, akik saját állításuk szerint kapcsolatba tudtak lépni a holtakkal. A korabelieket a hideg is kirázta ezektől az emberektől, de volt olyan feltáratlan gyilkossági ügy, amikor a nyomozók kénytelen-kelletlen, utolsó szalmaszálként igénybe vették szolgálataikat. Az Arany János utca nagy részét napjainkra rekonstulták, de még áll ott néhány ódon épület, amelynek pincéje holtidéző szeánszoknak adhatott otthont…

A debreceni Lyceum-fa a Nagytemplom mellett

A város egyik szimbólumaként elhíresült fűvészkerti Lyceum-fáról azt sem tudjuk pontosan, hogy 200 , vagy 250 éves, és azt sem, hogy igazából fa-e, vagy cserje? Ezekről a kérdésekről a mai napig sok vita zajlik….
A növény megannyi titokzatos történet „szemtanúja”, a legelső elterjed sztori vele kapcsolatban magának a növénynek a genesis-története: a Líciumfa helyén folytatott vitát Bálint, a református pap és Ambrosius mester (katolikus pap) , aki a vita közepette egy útszéli líciumbokorról letépett egy ágat és azt a kezében tartva azt hangoztatta, hogy Kálvin tanaiból sohasem lesz vallás. A kanonok földbe szúrta az ágat és így szólott:

Akkor lesz valami az új hitből, amikor ez a földbe szúrt lícium fává nő!

Mire Bálint pap a következő választ adta:

Akkor fa lészen.

A kis ágacska később cserjévé, majd fává nőtt, ágaival befonta a lelkészlak vasrácsos ablakát, így szimbolizálta a reformáció megszilárdulását is.

A debreceni Lyceum-fa a Nagytemplom mellett

A debreceni Lyceum-fa a Nagytemplom mellett

Ismersz még hasonló városi legenedákat? Melyikről tudod elképzelni, hogy több, mint legenda?
Írd meg nekünk a Facebook-oldalunkra! 

A cikk alapja a CityLegends csapatának túrája. Horog Mátéék Alföldi „Bűnös” Városjárása remélhetőleg hamarosan újrakezdődik Debrecen útcáin.

Kiss Ákos - dbrcn.hu

Kiss Ákos – dbrcn.hu

A cikk és a fotók egyik forrása: HAON

Olvasd el ezeket is 

Debrecen 10 legjobb hamburgere

Debrecen 10 legjobb hamburgere

Debrecen legjobb hamburgere és burgereinek listája több mint 300 szavazat alapján. A TOP 10 szereplő a cívisváros gasztro éeltéből.

4 specialty kávézó Debrecenben

4 specialty kávézó Debrecenben

Válogatásunkban megmutatjuk Debrecen kávé különlegességeit felvonultató helyeit. Lengje be a szálló kávéillat az egész írást!

Pin It on Pinterest

Share This