5 kortárs könyv, amelynek Debrecen a helyszíne

Szerző: | Júl 17, 2020 | Egyéb kategória, Magazin | 0 hozzászólás

Még a korlátozások idején kezdtem el érdeklődni az olyan kortárs könyvek iránt, amelyeknek Debrecen ad helyszínt. Aztán a kortárst felváltotta a “teljes kínálat” iránti érdeklődés, így mára kiterjesztettem a keresésemet a bármire, ami Debrecenben játszódik kategóriára. Most öt könyvet szedek listába, amelyet a debreceni illetőségű kulter.hu kortárs művészeti portállal együttműködésben mutatunk meg.

Még valamikor március végén kértem meg Áfra Jánost debreceni kortárs költőt, a kulter.hu főszerkesztőjét, a Debreceni Egyetem tanárát, hogy – hasonlóan a debreceni filmes listánkhoz – segítsen már összegyűjteni néhány olyan regényt, amelyben Debrecen a helyszín. Kifejezetten arra utaztam, hogy felismerhető legyen, hogy a Péterfián az Ibolya előtt iszogatnak a szereplők, vagy csak ábrándozva fekszenek az éppen láposodó Vekeri-tó partján. A lajstrom megalkotásának volt más oka is, de ezt csak ezen bejegyzés végén olvashatod. (kacsint) Addig egy kis türelmet kérek…és olvasást!.
Szóval, ezek alapján Áfra úr átküldött nekem egy nagy halom kortárs alkotást, amelyből ez a lista kerekedett mindenféle sorrendiséget nélkülözve:

Barnás Ferenc:Életünk végéig

Kezdésnek rögtön egy olyan művet ajánlanánk, ahol Debrecen ugyan csak emlékekben tűnik fel. Az Életünk végéig ugyanis egy ízig-vérig visszaemlékezős, idősb fejjel megírt ontogenezis, amely még élvezetesebb Barnás előző regényeinek (A kilencedik és a Másik halál) az ismeretével. Kicsit olyannak tűnik, mintha a mostanában rendkívül populáris autofikció-sorozattá nőné ki magát,

mint amilyen Knausgårdtól a Harcom hat kötete vagy Elena Ferrantétől a Nápolyi regények.

Barnás Ferenc: Életünk végéig

Barnás Ferenc: Életünk végéig, Kalligram, Budapest, 2019.

A műröl egy teljesebb írást EZEN a linken olvashatsz.

Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege

Térey-t nem belerakni ebbe a válogatásba szinte bűn lenne. Még úgyis, hogy a Jeremiás avagy Isten hidege klasszikus értelemeben nem könyv. Mostanra az lett. Eredetileg verses drámának készült, de könyvben is kiadták. Sőt, élményként sokkal inkább állhat közelebb egy – jelenleg nehezen visszaidézhető – színházi pillanatcsokorrá, de ettől a képzelet-gyakorlatsortól ne kíméljük meg magunkat.

Jeremiás – úgy is mint egy trilógia befejező darabja (a Kazamaták és az Asztalizene után) – a jövőbe kalauzol minket: a jövő Debrecenébe.

– írja Pogányi Péter a kulter.hu színházi beszámolójában, amelyet EZEN a linken lehet elérni. Érdekesség, hogy a színhely a debreceni metró, amelynek állomásain játszódik a cselekmény.

Magyar Nemzeti Digitális Archívum – Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege c. előadás a Nemzeti Színházban.

Amikor a dráma kötetben megjelent, a kritikusok annak „Debrecen-dráma” voltára (is) fókuszáltak. Persze azt a kérdést is felteszi a darab, hogy „van-e debreceniség?

Perjéssy- Horváth Barnabás: Kollégium-blues

Ennek a regénynek a lapjain betekinthetünk a Debreceni Református Kollégium mindennapjaiba. Van egy elbeszélőnk – ő Blue -, aki egy teljes tanévét meséli el, igen ám, de 1987-1988-ból kiszólva.

A szerző önironikus látásmódja, humoros nyelvezete élvezetessé teszi a mindentudó elbeszélő meséjét, aki szociológusi alapossággal rajzolja meg egy igazi alma mater miliőjét, beavat az iskola titkaiba, annak patriarchálisan egzotikus, sokszínű és hangulatos világába.

Ennek alapján nosztalgiázni, a Refiseknek elrévedezni tökéletes olvasmány, ráadásul igencsak alkalmas egyfajta összehasonlítási alapnak: mi volt régen, mi van ma?

Debreceni Református Kollégium

Debreceni Református Kollégium
Forrás: Papageno

Itt külön érdekesség, hogy Perjéssy-Horváth Barnabás írt egy másik igazán Debrecenhez kötődő könyvet. A Határsáv című dokumentumregénye alcíme szerint A debreceni Calandra zenekarról és koráról szól. Van közös azonban az előző regénnyel: ez is a rendszerváltás korszakáról szól.

Perjéssy-Horváth Barnabás: Határsáv – A debreceni Calandra zenekar és kora, Budapest, 2017.

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem

Egy igazi nagyágyút hagytam a végére. Krusovszky az utóbbi idők egyik, ha nem a legismertebb szerzője, az Akik már nem leszünk sosem pedig egy érdekfeszítően összeválogatott dráma panoptikum. Elsőre nehéz meghatározni, hogy hogyan férhet egyetlen 540 oldalas könyvbe

egy 1956-os pogrom, egy 1986-os aktív eutanázia históriája, illetve egy 1986-ban Hajdúvágáson született férfi, Lente Bálint válságidőszakának analízise.

– olvasható Domján Edit összefoglaló gondolataiban a kulter.hu hasábjain. Egyébként mindennemű csűrés-csavarás nélkül EZEN a linken olvashatsz még a műről, de az csak a teljes 540 oldal átrágása után derül ki, hogy mikor és miért jelenhet meg Debrecen és a Hajdúság benne.
Izgalmas és feltáró!

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem, Magvető, Budapest, 2018.

Neked is lenne olvasmányod, amely nem olyan régen íródott és Debrecenben játszódik?
Mutasd meg nekünk/nekem kommentben, mert közel sem biztos, hogy ez volt az egyetlen ilyen gyűjtésünk. 

Ha pedig csatlakoznál egy kihívásunkhoz, akkor NYISD MEG ezt az alábbi kis ablakot és végy részt egy klasszikus olvasmányos kalandban!

Légy olvasott mindhalálig!

Idén ünnepli 100 éves születésnapját Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig c. klasszikusa. Ebből az alkalomból a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára egy mega kvíz-showt szervez az ősszel…ha Ceci néni is úgy akarja! 🙁 Ennek partnere lesz a dbrcn.hu is, ahol egy rendhagyó esten mérhetjük össze tudásunkat a könyv kapcsán. Úgyhogy újraolvasásra fel!

Olvasd el ezeket is 

Debrecen 10 legjobb hamburgere

Debrecen 10 legjobb hamburgere

Debrecen legjobb hamburgere és burgereinek listája több mint 300 szavazat alapján. A TOP 10 szereplő a cívisváros gasztro éeltéből.

Pin It on Pinterest

Share This