TOP 5 híres debreceni tudós

TOP 5 híres debreceni tudós

Kiss Ákos vendégcikkében összeszedte a város leghíresebb kutatóit. 

A Debreceni Egyetemet 1538-ban alapították- innen eredeztethető a város tudományos beágyazottsága.
A cívisváros számtalan híres kutatót, feltatlálót termelt ki magából.
Lássuk, hogy ki az öt legjelentősebb ezek közül (természetesen szubjektív TOP 5 válogatás ez, de jöhetnek a szerkesztőségnek a cikkel kapcsolatos meglátások, kiegészítések kommentben, vagy üzenetben).

1. Sántha Kálmán

Tudod-e, hogy hol található a Sántha Kálmán utca Debrecenben – mert bizony van ilyen. Ha pedig valakiről utcát neveznek el egy városban, az biztos jele annak, hogy maradandó dolgot hagyott az utókorra. Sőt, az egyetemnek van Sántha Kálmán Szakkollégiuma is, és egy emlékalapítvány is viseli nevét. Bár Sántha Kálmán Szerbiában látta meg a napvilágot 1903-ban, és Budapesten hunyt el, mégis (tudományos) életének nagy részét Debrecenben töltötte és ezer szállal köthető városunkhoz. Sántha már ifjú korában felhívta magára az orvosi szakma figyelmét. Alighogy átvette doktori diplomáját a budapesti tudományegyetemen, egy neves ösztöndíjjal Montreálba került, ahol a kor leginnovatívabb idegsebészeti eljárásainak kidolgozásában vett részt, és vált nemzetközi szaktekintéllyé. Hazatérése után nem sokkal Debrecenben kapott tanársegédi kinevezést. 1938-ban került az intézmény élére. Ezt követően a világháború embert próbáló éveiben is világhírű kutatásokat és gyógyító központot épített az intézményből, és neki köszönhető az is, hogy a Klinika nem került kifosztásra. A háborút befejezve sokan gondoltak Sántha Kálmánra úgy, mint az oktatás és orvoslás újjáépítésének kulcsemberére, de mivel a politikai változások nem voltak ínyére, ezért az „új rendszerben” már nem találta meg magát. Egyetemi kinevezéseit, tudományos akadémiai tagságát az állampárt elvette tőle, Balassagyarmaton praktizált, majd 1956-ban eltávozott az élők sorából. Debrecen saját halottjának tekintette. Egyszerű sírját az itteni köztemetőben méltán jelölik Horatius örökbecsű sorai:

Si fractus illabatur orbis, impavidum ferient ruinae.

(Ha összeomlik is a világ, ő rendületlenül áll majd romjain).

2. Krasznahorkay Attila

Az Atomagkutató Intézet (Atomki) Krasznahorkay Attila által vezetett kutatócsoportja először 2016-ban publikálta az Ötödik Elem (nem, nem a sci-fi film, hanem tényleg van ilyen) -hez kapcsolódó kutatását. (A fizika jelenleg négy természeti erőt ismer, amelyekek a világot irányítják: gravitáció, az elektromágnesesség, a gyenge nukleáris erő és az erős nukleáris erő. Lehet, hogy Debrecenben megtalálták az ötödiket, a X17 részecske formájában, ami máshogy viselkedik, mint a többiek.)

A nemzetközi tudományos közeg ekkor még meglehetősen szarkasztikusan állt az eredmény előtt, de 2019-ben már arról szóltak a cikkek, hogy az Atomki kutatói a Nobel-díj várományosai. A Hollandiát és Japánt is megjárt Krasznahorkay ugyan nem nyerte el végül a díjat, de mai napig tartó kutatómunkája folyamatosan elismerést vált ki az elméleti fizikusok nemzetközi közösségéből. Érdekesség, hogy az ifj. Krasznahorkay Attila is jó úton halad a nemzetközileg elismert debreceni tudóssá válás útján: jelenleg a svájci CERN-ben (a világ legnagyobb és legnevesebb részecskekutatója) öregbíti a helyi tudósok hírnevét.

3. Hatvani István

Az 1700-as években élő Hatvani korának igazi reneszánszembere volt: orvosként, fizikusként és bűvészként is jegyzi őt az utókor, sőt Bázelben folytattott tanulmányai során lelkésszé is szentelték. 1738-tól volt a Református Kollégium nebulója. 1748-ban a németországi Marburgban orvosi oklevelet szerzett, s ugyanott fizika- és kémiatanulmányokat is végzett. 1749-ben a leideni egyetemre hívták egyetemi tanárnak. Nem vállalta a katedrát, visszatért Debrecenbe. A mértan és bölcsészettan tanára lett. Ő tanított először vegytant, és hozatott a kollégiumba külföldről fizikai kísérleti eszközöket. Szociális gondolkodású és Debrecenért is sokat dolgozó filantrópként emlékezhetünk rá. Nevét egy debreceni utca és iskola is viseli.

4. Sárváry Pál

Hatvani István nyomdokain haladva sokat tett hozzá a helyi tudományos élethez. Bár a természettudományok területén is jeleskedett, de a bölcsészet-és nyelvi tudományok sem álltak tőle messze. Tanulmányait Németországban végezte, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai is volt.  Ő volt az első olyan ember, aki csillagászatot oktatott a Kálvinista Rómában. Egyik története ihletforrást jelentett Arany János Bolond Istók című művének is, sőt, a költő személyes jó kapcsolatot is ápolt vele, olyannyira, hogy a színészi pálya felé kapacitálta az ifjú Sárváryt. Nevét utca viseli Debrecenben, hagyatékát a Debreceni Református Kollégium Oratóriuma is többször kiállította.

5. Ecsedi Boglárka

Bár Bogi nem debreceni, de hajdúságiként (egész pontosan hajdúböszörményi) ezért egy kis csalással idefér a listánkra. Ő a tudósok legifjabb generációját képviseli. Fiatal kora ellenére már megjárta az Egyesült Államokat, a szakterülete a Mesterséges Intelligencia fejlesztése. Szerepelt már a Kutatók Éjszakáján, díjazottja volt a FameLab-nek, és diáknagykövete a Magyar Innovációs Szövetségnek. A fiatal kora (18 éves) ellenére máris impozáns referenciát tud felmutatni. Ráadásul, ő az egyetlen, aki a női nemet képviseli ezen a listán. Biztosak vagyunk benne, hogy sokat hallanak majd még róla a tudományos élet szerelmesei.

Kihagytunk valakit?
Írd meg nekünk kommentben!

Debrecen Gasztro: Mi az a zamat chef és hogyan kell összerakni egy díjnyertes burgert?

Debrecen Gasztro: Mi az a zamat chef és hogyan kell összerakni egy díjnyertes burgert?

Szilágyi Zoltánt még a tavalyi első hullám során ismertem meg (távolról, telefonon) és aztán a Conca Bistro-ban tűnt fel, hogy megújítsa és Debrecen legjobb burgerei közé vezesse a hely kínálatát. Most őt ismerhetjük meg ebben az epizódban egy példásan alázatos hozzáállással az ételeinkhez.

Mikor és minek hatására döntötted el, hogy a gasztronómia lesz a főszerepben az életedben?

Mindannyiunk életében fontos szerepet tölt be a gasztronómia, bár a legtöbben csak élvezik az elkészült ételeket. Én a készítés részét élvezem a legjobban. Egy üres tányér számomra olyan, mint a festőnek az üres vászon, szinte kiált azért, hogy alkossanak rajta. Nem a “régi iskolát” képviselem, a kor előrehaladtával számos újítás tört a felszínre, akár technológiai, akár ízesítés szempontjából. Nekem ezek az újítások tetszettek mindig. A gasztronómián és a vendéglátáson belül mindig a hús volt a “pályám”. Az első hús megsütése után tudtam, hogy ez az, amiben jól érzem magam. A tányér legfontosabb eleme számomra a hús, és tudni kell hozzá nyúlni az alapanyagokhoz, mégha ez fáradtságos és hosszú időt is vesz igénybe. Ez a húszas éveim derekán kezdődött és azóta is rendületlenül tart.

Mi foglalkoztatott és mi hatott rád a legjobban mire megtaláltad az utadat?

Kezdetben a steak készítésben merültem el. Felhasználva különböző technológiákat, különböző alapanyagokat. Itt gondolok többek között az érlelésre, vagy akár a sous vide eljárásra. Rengeteg csalódás és megpróbáltatás ért, de az alázat megvolt bennem és a sok munka végül megtérült.
Megtanultam, hogy egy jó steak nem egy pár perces munka, hanem sokszor napok vagy hetek munkája. Ekkoriban kezdett idehaza megjelenni a BBQ valódi fogalma. Eddig csak a hangzatos füst ízű paradicsomos bolti szószok ugrottak be mindenkinek a BBQ szósz hallatán, de utána olvasva kiderült: ez teljesen másról szól. Valahol egy kicsit az abáláshoz, vagy a konfitáláshoz hasonlított az egész, de mégis komplexebb, teljesen más eljárásról volt szó.

Miért BBQ? Mi lelkesít a legjobban benne?

Különleges szerelem ez. A szabadban vagyok órákat. Van, hogy egy egész napot is akár. A mai városi világban mindenki a négy fal között van. Egy kicsit a természet részese lehet az ember. Természetes alapanyagokat használhatok, faszenet, füstőlőfákat, és húsokat. Ennyire egyszerűek a hozzávalók, mégis komplexebb,mint egy jól felszerelt konyha. A sokszor 10 órás sütéseknél csak egy esélyem van, fejben ott kell lenni végig. Azonban a hosszú munka eredménye egy hatalmas élmény számomra és a fogyasztók számára is, mert az alacsony hőmérsékleten, meleg füstön készített hús semmi máshoz nem hasonlítható. Valahol fura ezt kimondani, de nekem az a munkám, hogy sok időm van mások helyett. Ez természetesen nem pontosan így van, de nagyon sokan nem tehetik meg, hogy ennyi időt áldozzanak egy hús elkészítésére. Emellett vannak Parfüm Chef megkereséseim is, ahol nem jut ennyi idő az alapanyagokra, de ebben is ki tudok teljesedni.

 

Szilágyi Zoltán BBQ

Mi az, hogy zamat chef?

A gasztronómia széles körben hat az emberek érzékszerveire. Az ízek, a látvány és az illatok is beletartoznak ebbe. Ha egy szórakozóhelyen vagyunk, a fénytechnika azt hivatott elősegíteni, hogy különböző ingerek érjenek bennünket melyek egy plusz élményt nyújtanak. Az én olvasatomban ilyesmi egy zamat chef feladata is egy rendezvényen, amely lehet esküvő vagy céges összejövetel, de akár egy bemutató is. Az ott összejött emberek számára kell biztosítani a jobbnál-jobb illatokat. Mert ki szeretné, hogy egy rendezvényen pont a finom illatok hiányozzanak!? És aki szeretne, nyugodtan kóstolhat is a változatos fogások közül.

Mi motivál most a legjobban – a helyzet ellenére is?

Gazdaságilag engem is érintett a koronavírus-járvány. Mindenképp szeretném, ha minden a régi kerékvágásba kerülne, leginkább az emberek egészsége miatt. Ezen kívül örülnék, ha egy izgalmas verseny alakulna ki a debreceni vendéglátásban, aminek a fogyasztók érzik a legnagyobb hasznát. A retro sokszor már csak a gagyi védjegye. Ezt rá lehet húzni mindenre, ami rossz. Szeretném, ha eljutna az emberekhez, hogy ugyanazért a pénzért kaphatnak nagyon jót is. Ne legyen luxus a minőség! Legyen ez az alap.

Mire vagy a legbüszkébb?

2019-ben részt vettem egy országos grillbajnokságon, itt az ország 3. legjobb grillszakácsa címet szereztem meg. A zsűriben Pataky Pèter, Serényi Zsolt és Kis Sanyi foglalt helyet. Korábban, 2018-ban már szerepeltem BBQ világbajnokságon is, ahol az általam megálmodott BBQ szósz igazán szépen teljesített. Megismerkedtem a Kamado Chef márkával, amelynek hazai forgalmazója a SPA Trend hatalmas segítséget nyújtott minden téren, Vezse Rolandnak és Nyakó Gergelynek köszönhetően. 2020-ban sikerült Debrecen legjobb Burgerezője címet is behúznom egy közönség szavazás alapján. Jelenleg is vannak kilátásban nagyobb volumenű dolgok. Igyekszem mindig valamivel kitűnni a hazai gasztronómiában.

Szilágyi Zoltán Hamburger

Szilágyi Zoltán Hamburger

Mit jelent számodra az alkotás?

A többi között azért is van az ember az evolúció csúcsán és az különböztet meg bennünket az állatoktól, hogy maradandót vagyunk képesek alkotni. Őrizzük hagyományainkat és generációról generációra tökéletesítjük. A gasztronómia is ott kezdődött, amikor az ősember megismerkedett a tűzzel. Ezt tökéletesítettük hosszú évezredeken át. Most itt vagyok és lehet az eszközök fejlettebbek, de a tűz és a hús ugyanúgy megmaradt. A tudás vitte ezt előrébb. Számomra alkotni annyit jelent,hogy ezt a folyamatot életben tartsam és tökéletesítsem az utókor számára.

Mi az, amit még nem valósítottál meg, de nagyon szeretnél?

Ilyen rengeteg van. Csapongok sokszor a gondolataimban. Bár az alázatot nagyon szeretném a továbbiakban is gyakorolni, sokszor mégis képes vagyok kizökkeni és más vizekre evezni, de a végén mindig a BBQ-nál kötök ki. Irigylem azokat a városokat, ahol egy őszinte közösség egy minőségi és őszinte rendezvénnyel tud villantani. Legyen ez egy motoros találkozó, vagy valami egészen más. A lényeg a családiasság. Debrecenben sajnos azt tapasztalom, hogy leginkább profit orientált, “izzadságszagú” próbálkozások vannak. Szeretném ha városunkban lehetne egy családias, mégis világszínvonalú BBQ fesztivál minden évben. Ezek azonban most nagyon távoli vágyak. Ami elérhető, hogy a lehető legtöbb ilyen jellegű rendezvényre eljussak.

Mi a 3 kedvenc alapanyagod?

1. Nem szokványos ízesítő, de a különleges zamatú füstölő fákat nagyon szeretem. Teljesen más ízt tud adni egy Koreában kivágott mogyoró fa a húsoknak, mint egy itthoni bükk. A mediterrán térségben is nagyon zamatos füstöt adó fák vannak.
2. A kacsamell is hatalmas kedvenc. Rengeteg lehetőség van benne és steaknek is kiváló alapanyag. Szerencsés ember vagyok, mert mindent megeszek, így sok mindenhez van viszonyítási alapom. A kacsa jó néhány húson túltesz. Az egyik leghálásabb vörös hús.
3. A fűszerek között a bors az, ami számomra rengeteg lehetőséget rejt. Mostanában a csokoládé borsot használom előszeretettel, mert van egy pici kakaós aromája, amely rendkívül jól passzol nagyon sok ételhez. Azonban a bors nagyon változatos tud lenni. Halakhoz kifejezetten citromborsot használok. A steak gyakran zöld borssal készül. A durvára ropantott borsot preferálom az őrölttel szemben.

Szilágyi Zoltán parfüm chef

Mi kell szerinted egy díjnyertes hamburgerhez?

Természetesen a hozzávalóknak külön-külön is és összességében is jónak kell lenniük. Azonban azt gondolom a hús minősége, elkészítése és mérete a kulcsfontosságú. Mostanában divatos “steak” marhákból készíteni hamburger húst. Finomnak finomak, de nem ettől lesz egy burger jó, hogy angusból van. Egy igazán jó húsmarha tökéletes erre a célra, ha megfelelő mennyiségű vesefaggyú kerül hozzá. Ha pedig adott a jó hús már csak tökéletesre kell sütni. Nekem több száz kilométerről sikerült csak beszereznem azt a húst, amivel elégedett vagyok. Helyben még ez nem igazán van kiforrva.

Mit gondolsz – koronavírus nélkül – Debrecen gasztronómiai életéről?

Hazudnék ha azt mondanám, hogy elégedett vagyok. A legnagyobb problémát abban látom, hogy a vendéglátósok simulékonyak lettek és ahelyett, hogy újat mutatnának, alkalmazkodnak az igényekhez. Ez szerintem egy helyben toporgás. Ezzel csak rontunk a helyzeten. Azt is tudom, hogy a lakosság nagyrésze sem nyitott az újra. Szerintem a vendéglátósok feladata az, hogy felkeltsük az emberek érdeklődését. Eger nagyon jó úton halad. Példaértékű, ami jelenleg ott folyik. Jelenleg a debreceni strandfürdőnél látom azt a jellegű, minőségbeli javulást, ami a város nagy részére ráférne.

Szilágyi Zoltán séf

Ki/kik azok, akiket elismersz/ajánlasz a debreceni színtérről?

Hál’ Istennek vannak gyöngyszemek és szerencsés vagyok, hogy személyesen ismerhetem őket, esetleg dolgozhattam is velük.
A Tar Pizzéria nemcsak Debrecen, de az ország egyik legjobb pizzériája. Egy családi vállalkozás, amelyet Tar Gyula és Tarné Jaross Annamária működtetnek hosszú évek óta. Őket nem csak a profit érdekli, ők fanatikusak és nagyon jók abban amit csinálnak. A városban a legjobbak.
A Rednekk BBQ is egy üde színfolt lett Debrecenben. Misi és Szabolcs, változatlan minőségben hozza a BBQ ízeket.
Kicsit hazabeszélek most, de Debrecenben a szívem csücske a Conca Bistro. Képesek a legfrissebb marhahúst az ország egy nagyon távoli pontjából idehozni egy hamburgerhez, amiről sokan nem is tudnak. És a vendéglátásban képesek voltak emberek maradni, ami számomra nagyon becsülendő.
Egy új Street Food fúzió is megjelent Debrecenben, amelyet Huszár Zsoltnak és párjának Ginának köszönhetünk, a Pin Up Diner nevű helyen. A finom street foodokat pedig a város legjobb kezű street food szakácsa, Szabó Imre készíti.

Olvasd további cikkeinket, vagy lépj be a Debrecenben ettem csoportba és beszélgessünk, ajánljunk, éljünk szeretettel!

Pin It on Pinterest