TOP 5 híres debreceni tudós

TOP 5 híres debreceni tudós

Kiss Ákos vendégcikkében összeszedte a város leghíresebb kutatóit. 

A Debreceni Egyetemet 1538-ban alapították- innen eredeztethető a város tudományos beágyazottsága.
A cívisváros számtalan híres kutatót, feltatlálót termelt ki magából.
Lássuk, hogy ki az öt legjelentősebb ezek közül (természetesen szubjektív TOP 5 válogatás ez, de jöhetnek a szerkesztőségnek a cikkel kapcsolatos meglátások, kiegészítések kommentben, vagy üzenetben).

1. Sántha Kálmán

Tudod-e, hogy hol található a Sántha Kálmán utca Debrecenben – mert bizony van ilyen. Ha pedig valakiről utcát neveznek el egy városban, az biztos jele annak, hogy maradandó dolgot hagyott az utókorra. Sőt, az egyetemnek van Sántha Kálmán Szakkollégiuma is, és egy emlékalapítvány is viseli nevét. Bár Sántha Kálmán Szerbiában látta meg a napvilágot 1903-ban, és Budapesten hunyt el, mégis (tudományos) életének nagy részét Debrecenben töltötte és ezer szállal köthető városunkhoz. Sántha már ifjú korában felhívta magára az orvosi szakma figyelmét. Alighogy átvette doktori diplomáját a budapesti tudományegyetemen, egy neves ösztöndíjjal Montreálba került, ahol a kor leginnovatívabb idegsebészeti eljárásainak kidolgozásában vett részt, és vált nemzetközi szaktekintéllyé. Hazatérése után nem sokkal Debrecenben kapott tanársegédi kinevezést. 1938-ban került az intézmény élére. Ezt követően a világháború embert próbáló éveiben is világhírű kutatásokat és gyógyító központot épített az intézményből, és neki köszönhető az is, hogy a Klinika nem került kifosztásra. A háborút befejezve sokan gondoltak Sántha Kálmánra úgy, mint az oktatás és orvoslás újjáépítésének kulcsemberére, de mivel a politikai változások nem voltak ínyére, ezért az „új rendszerben” már nem találta meg magát. Egyetemi kinevezéseit, tudományos akadémiai tagságát az állampárt elvette tőle, Balassagyarmaton praktizált, majd 1956-ban eltávozott az élők sorából. Debrecen saját halottjának tekintette. Egyszerű sírját az itteni köztemetőben méltán jelölik Horatius örökbecsű sorai:

Si fractus illabatur orbis, impavidum ferient ruinae.

(Ha összeomlik is a világ, ő rendületlenül áll majd romjain).

2. Krasznahorkay Attila

Az Atomagkutató Intézet (Atomki) Krasznahorkay Attila által vezetett kutatócsoportja először 2016-ban publikálta az Ötödik Elem (nem, nem a sci-fi film, hanem tényleg van ilyen) -hez kapcsolódó kutatását. (A fizika jelenleg négy természeti erőt ismer, amelyekek a világot irányítják: gravitáció, az elektromágnesesség, a gyenge nukleáris erő és az erős nukleáris erő. Lehet, hogy Debrecenben megtalálták az ötödiket, a X17 részecske formájában, ami máshogy viselkedik, mint a többiek.)

A nemzetközi tudományos közeg ekkor még meglehetősen szarkasztikusan állt az eredmény előtt, de 2019-ben már arról szóltak a cikkek, hogy az Atomki kutatói a Nobel-díj várományosai. A Hollandiát és Japánt is megjárt Krasznahorkay ugyan nem nyerte el végül a díjat, de mai napig tartó kutatómunkája folyamatosan elismerést vált ki az elméleti fizikusok nemzetközi közösségéből. Érdekesség, hogy az ifj. Krasznahorkay Attila is jó úton halad a nemzetközileg elismert debreceni tudóssá válás útján: jelenleg a svájci CERN-ben (a világ legnagyobb és legnevesebb részecskekutatója) öregbíti a helyi tudósok hírnevét.

3. Hatvani István

Az 1700-as években élő Hatvani korának igazi reneszánszembere volt: orvosként, fizikusként és bűvészként is jegyzi őt az utókor, sőt Bázelben folytattott tanulmányai során lelkésszé is szentelték. 1738-tól volt a Református Kollégium nebulója. 1748-ban a németországi Marburgban orvosi oklevelet szerzett, s ugyanott fizika- és kémiatanulmányokat is végzett. 1749-ben a leideni egyetemre hívták egyetemi tanárnak. Nem vállalta a katedrát, visszatért Debrecenbe. A mértan és bölcsészettan tanára lett. Ő tanított először vegytant, és hozatott a kollégiumba külföldről fizikai kísérleti eszközöket. Szociális gondolkodású és Debrecenért is sokat dolgozó filantrópként emlékezhetünk rá. Nevét egy debreceni utca és iskola is viseli.

4. Sárváry Pál

Hatvani István nyomdokain haladva sokat tett hozzá a helyi tudományos élethez. Bár a természettudományok területén is jeleskedett, de a bölcsészet-és nyelvi tudományok sem álltak tőle messze. Tanulmányait Németországban végezte, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai is volt.  Ő volt az első olyan ember, aki csillagászatot oktatott a Kálvinista Rómában. Egyik története ihletforrást jelentett Arany János Bolond Istók című művének is, sőt, a költő személyes jó kapcsolatot is ápolt vele, olyannyira, hogy a színészi pálya felé kapacitálta az ifjú Sárváryt. Nevét utca viseli Debrecenben, hagyatékát a Debreceni Református Kollégium Oratóriuma is többször kiállította.

5. Ecsedi Boglárka

Bár Bogi nem debreceni, de hajdúságiként (egész pontosan hajdúböszörményi) ezért egy kis csalással idefér a listánkra. Ő a tudósok legifjabb generációját képviseli. Fiatal kora ellenére már megjárta az Egyesült Államokat, a szakterülete a Mesterséges Intelligencia fejlesztése. Szerepelt már a Kutatók Éjszakáján, díjazottja volt a FameLab-nek, és diáknagykövete a Magyar Innovációs Szövetségnek. A fiatal kora (18 éves) ellenére máris impozáns referenciát tud felmutatni. Ráadásul, ő az egyetlen, aki a női nemet képviseli ezen a listán. Biztosak vagyunk benne, hogy sokat hallanak majd még róla a tudományos élet szerelmesei.

Kihagytunk valakit?
Írd meg nekünk kommentben!

Debrecen Gasztro: Mi az a zamat chef és hogyan kell összerakni egy díjnyertes burgert?

Debrecen Gasztro: Mi az a zamat chef és hogyan kell összerakni egy díjnyertes burgert?

Szilágyi Zoltánt még a tavalyi első hullám során ismertem meg (távolról, telefonon) és aztán a Conca Bistro-ban tűnt fel, hogy megújítsa és Debrecen legjobb burgerei közé vezesse a hely kínálatát. Most őt ismerhetjük meg ebben az epizódban egy példásan alázatos hozzáállással az ételeinkhez.

Mikor és minek hatására döntötted el, hogy a gasztronómia lesz a főszerepben az életedben?

Mindannyiunk életében fontos szerepet tölt be a gasztronómia, bár a legtöbben csak élvezik az elkészült ételeket. Én a készítés részét élvezem a legjobban. Egy üres tányér számomra olyan, mint a festőnek az üres vászon, szinte kiált azért, hogy alkossanak rajta. Nem a “régi iskolát” képviselem, a kor előrehaladtával számos újítás tört a felszínre, akár technológiai, akár ízesítés szempontjából. Nekem ezek az újítások tetszettek mindig. A gasztronómián és a vendéglátáson belül mindig a hús volt a “pályám”. Az első hús megsütése után tudtam, hogy ez az, amiben jól érzem magam. A tányér legfontosabb eleme számomra a hús, és tudni kell hozzá nyúlni az alapanyagokhoz, mégha ez fáradtságos és hosszú időt is vesz igénybe. Ez a húszas éveim derekán kezdődött és azóta is rendületlenül tart.

Mi foglalkoztatott és mi hatott rád a legjobban mire megtaláltad az utadat?

Kezdetben a steak készítésben merültem el. Felhasználva különböző technológiákat, különböző alapanyagokat. Itt gondolok többek között az érlelésre, vagy akár a sous vide eljárásra. Rengeteg csalódás és megpróbáltatás ért, de az alázat megvolt bennem és a sok munka végül megtérült.
Megtanultam, hogy egy jó steak nem egy pár perces munka, hanem sokszor napok vagy hetek munkája. Ekkoriban kezdett idehaza megjelenni a BBQ valódi fogalma. Eddig csak a hangzatos füst ízű paradicsomos bolti szószok ugrottak be mindenkinek a BBQ szósz hallatán, de utána olvasva kiderült: ez teljesen másról szól. Valahol egy kicsit az abáláshoz, vagy a konfitáláshoz hasonlított az egész, de mégis komplexebb, teljesen más eljárásról volt szó.

Miért BBQ? Mi lelkesít a legjobban benne?

Különleges szerelem ez. A szabadban vagyok órákat. Van, hogy egy egész napot is akár. A mai városi világban mindenki a négy fal között van. Egy kicsit a természet részese lehet az ember. Természetes alapanyagokat használhatok, faszenet, füstőlőfákat, és húsokat. Ennyire egyszerűek a hozzávalók, mégis komplexebb,mint egy jól felszerelt konyha. A sokszor 10 órás sütéseknél csak egy esélyem van, fejben ott kell lenni végig. Azonban a hosszú munka eredménye egy hatalmas élmény számomra és a fogyasztók számára is, mert az alacsony hőmérsékleten, meleg füstön készített hús semmi máshoz nem hasonlítható. Valahol fura ezt kimondani, de nekem az a munkám, hogy sok időm van mások helyett. Ez természetesen nem pontosan így van, de nagyon sokan nem tehetik meg, hogy ennyi időt áldozzanak egy hús elkészítésére. Emellett vannak Parfüm Chef megkereséseim is, ahol nem jut ennyi idő az alapanyagokra, de ebben is ki tudok teljesedni.

 

Szilágyi Zoltán BBQ

Mi az, hogy zamat chef?

A gasztronómia széles körben hat az emberek érzékszerveire. Az ízek, a látvány és az illatok is beletartoznak ebbe. Ha egy szórakozóhelyen vagyunk, a fénytechnika azt hivatott elősegíteni, hogy különböző ingerek érjenek bennünket melyek egy plusz élményt nyújtanak. Az én olvasatomban ilyesmi egy zamat chef feladata is egy rendezvényen, amely lehet esküvő vagy céges összejövetel, de akár egy bemutató is. Az ott összejött emberek számára kell biztosítani a jobbnál-jobb illatokat. Mert ki szeretné, hogy egy rendezvényen pont a finom illatok hiányozzanak!? És aki szeretne, nyugodtan kóstolhat is a változatos fogások közül.

Mi motivál most a legjobban – a helyzet ellenére is?

Gazdaságilag engem is érintett a koronavírus-járvány. Mindenképp szeretném, ha minden a régi kerékvágásba kerülne, leginkább az emberek egészsége miatt. Ezen kívül örülnék, ha egy izgalmas verseny alakulna ki a debreceni vendéglátásban, aminek a fogyasztók érzik a legnagyobb hasznát. A retro sokszor már csak a gagyi védjegye. Ezt rá lehet húzni mindenre, ami rossz. Szeretném, ha eljutna az emberekhez, hogy ugyanazért a pénzért kaphatnak nagyon jót is. Ne legyen luxus a minőség! Legyen ez az alap.

Mire vagy a legbüszkébb?

2019-ben részt vettem egy országos grillbajnokságon, itt az ország 3. legjobb grillszakácsa címet szereztem meg. A zsűriben Pataky Pèter, Serényi Zsolt és Kis Sanyi foglalt helyet. Korábban, 2018-ban már szerepeltem BBQ világbajnokságon is, ahol az általam megálmodott BBQ szósz igazán szépen teljesített. Megismerkedtem a Kamado Chef márkával, amelynek hazai forgalmazója a SPA Trend hatalmas segítséget nyújtott minden téren, Vezse Rolandnak és Nyakó Gergelynek köszönhetően. 2020-ban sikerült Debrecen legjobb Burgerezője címet is behúznom egy közönség szavazás alapján. Jelenleg is vannak kilátásban nagyobb volumenű dolgok. Igyekszem mindig valamivel kitűnni a hazai gasztronómiában.

Szilágyi Zoltán Hamburger

Szilágyi Zoltán Hamburger

Mit jelent számodra az alkotás?

A többi között azért is van az ember az evolúció csúcsán és az különböztet meg bennünket az állatoktól, hogy maradandót vagyunk képesek alkotni. Őrizzük hagyományainkat és generációról generációra tökéletesítjük. A gasztronómia is ott kezdődött, amikor az ősember megismerkedett a tűzzel. Ezt tökéletesítettük hosszú évezredeken át. Most itt vagyok és lehet az eszközök fejlettebbek, de a tűz és a hús ugyanúgy megmaradt. A tudás vitte ezt előrébb. Számomra alkotni annyit jelent,hogy ezt a folyamatot életben tartsam és tökéletesítsem az utókor számára.

Mi az, amit még nem valósítottál meg, de nagyon szeretnél?

Ilyen rengeteg van. Csapongok sokszor a gondolataimban. Bár az alázatot nagyon szeretném a továbbiakban is gyakorolni, sokszor mégis képes vagyok kizökkeni és más vizekre evezni, de a végén mindig a BBQ-nál kötök ki. Irigylem azokat a városokat, ahol egy őszinte közösség egy minőségi és őszinte rendezvénnyel tud villantani. Legyen ez egy motoros találkozó, vagy valami egészen más. A lényeg a családiasság. Debrecenben sajnos azt tapasztalom, hogy leginkább profit orientált, “izzadságszagú” próbálkozások vannak. Szeretném ha városunkban lehetne egy családias, mégis világszínvonalú BBQ fesztivál minden évben. Ezek azonban most nagyon távoli vágyak. Ami elérhető, hogy a lehető legtöbb ilyen jellegű rendezvényre eljussak.

Mi a 3 kedvenc alapanyagod?

1. Nem szokványos ízesítő, de a különleges zamatú füstölő fákat nagyon szeretem. Teljesen más ízt tud adni egy Koreában kivágott mogyoró fa a húsoknak, mint egy itthoni bükk. A mediterrán térségben is nagyon zamatos füstöt adó fák vannak.
2. A kacsamell is hatalmas kedvenc. Rengeteg lehetőség van benne és steaknek is kiváló alapanyag. Szerencsés ember vagyok, mert mindent megeszek, így sok mindenhez van viszonyítási alapom. A kacsa jó néhány húson túltesz. Az egyik leghálásabb vörös hús.
3. A fűszerek között a bors az, ami számomra rengeteg lehetőséget rejt. Mostanában a csokoládé borsot használom előszeretettel, mert van egy pici kakaós aromája, amely rendkívül jól passzol nagyon sok ételhez. Azonban a bors nagyon változatos tud lenni. Halakhoz kifejezetten citromborsot használok. A steak gyakran zöld borssal készül. A durvára ropantott borsot preferálom az őrölttel szemben.

Szilágyi Zoltán parfüm chef

Mi kell szerinted egy díjnyertes hamburgerhez?

Természetesen a hozzávalóknak külön-külön is és összességében is jónak kell lenniük. Azonban azt gondolom a hús minősége, elkészítése és mérete a kulcsfontosságú. Mostanában divatos “steak” marhákból készíteni hamburger húst. Finomnak finomak, de nem ettől lesz egy burger jó, hogy angusból van. Egy igazán jó húsmarha tökéletes erre a célra, ha megfelelő mennyiségű vesefaggyú kerül hozzá. Ha pedig adott a jó hús már csak tökéletesre kell sütni. Nekem több száz kilométerről sikerült csak beszereznem azt a húst, amivel elégedett vagyok. Helyben még ez nem igazán van kiforrva.

Mit gondolsz – koronavírus nélkül – Debrecen gasztronómiai életéről?

Hazudnék ha azt mondanám, hogy elégedett vagyok. A legnagyobb problémát abban látom, hogy a vendéglátósok simulékonyak lettek és ahelyett, hogy újat mutatnának, alkalmazkodnak az igényekhez. Ez szerintem egy helyben toporgás. Ezzel csak rontunk a helyzeten. Azt is tudom, hogy a lakosság nagyrésze sem nyitott az újra. Szerintem a vendéglátósok feladata az, hogy felkeltsük az emberek érdeklődését. Eger nagyon jó úton halad. Példaértékű, ami jelenleg ott folyik. Jelenleg a debreceni strandfürdőnél látom azt a jellegű, minőségbeli javulást, ami a város nagy részére ráférne.

Szilágyi Zoltán séf

Ki/kik azok, akiket elismersz/ajánlasz a debreceni színtérről?

Hál’ Istennek vannak gyöngyszemek és szerencsés vagyok, hogy személyesen ismerhetem őket, esetleg dolgozhattam is velük.
A Tar Pizzéria nemcsak Debrecen, de az ország egyik legjobb pizzériája. Egy családi vállalkozás, amelyet Tar Gyula és Tarné Jaross Annamária működtetnek hosszú évek óta. Őket nem csak a profit érdekli, ők fanatikusak és nagyon jók abban amit csinálnak. A városban a legjobbak.
A Rednekk BBQ is egy üde színfolt lett Debrecenben. Misi és Szabolcs, változatlan minőségben hozza a BBQ ízeket.
Kicsit hazabeszélek most, de Debrecenben a szívem csücske a Conca Bistro. Képesek a legfrissebb marhahúst az ország egy nagyon távoli pontjából idehozni egy hamburgerhez, amiről sokan nem is tudnak. És a vendéglátásban képesek voltak emberek maradni, ami számomra nagyon becsülendő.
Egy új Street Food fúzió is megjelent Debrecenben, amelyet Huszár Zsoltnak és párjának Ginának köszönhetünk, a Pin Up Diner nevű helyen. A finom street foodokat pedig a város legjobb kezű street food szakácsa, Szabó Imre készíti.

Olvasd további cikkeinket, vagy lépj be a Debrecenben ettem csoportba és beszélgessünk, ajánljunk, éljünk szeretettel!

TOP 5 legjobb debreceni karanténdal

TOP 5 legjobb debreceni karanténdal

Amíg a debreceni gasztronómia és a részünkről annak felfedezése kis műanyag kiszállítós dobozokba és a Debrecenben ettem csoportba költözött addig Kiss Ákos zenei szakértőnknek köszönhetően inkább foglalkozunk egy kicsit a debreceni zenével.
Most ezzel a válogatással…

 ….bárhol járok minden rendben, viszlát Debrecenben

– énekelte a Tankcsapda. És bár a helyi zenei élet egyértelmű, országosan (el)ismert zászlóshajója ők, most mégsem kerültek fel a listára.
Viszont rátettünk 5 kevésbés ismert, de kiváló helyi bandát, amelyek segítenek átvészelni a korlátozó intézkedéseket. Brit tudósok ugyanis már Nagy-Britannia kialakulása előtt kimutatták, hogy a zene remek pszichés hatással bír, segít átlendülni az embernek a nehézségeken, és közösségépítő hatása is van.

  1. Ghost Toast: Frankeinstein

Az instrumentális prog-rockot játszó alföldi banda mindig kissé gondolkodósabb, belső utazáshoz alkalmas muzsikát prezentált, az év elején februárban megjelent új lemezük sem okozott felesleges meglepetést ebben. A búskomor és hátborzongató hangulattal pedig mintha megágyaztak volna a márciustól induló COVID-szürrealitásnak.

  1. Iromba : Autó egy szerpentinen (Quimby cover)

A zenészek nem sokat koptatták idén a világot jelentő deszkákat, de sokan hasznossá tették magukat, és elkezdtek különböző projektek formájában alkotni. Az Iromba például remek jazzes hangvételű feldolgozásokat kezdett el ontani magából, amelyek közül csak az egyik a lenti Quimby cover, de aki ellátogat a zenekar felületeire, az talál még hasonló remek muzsikákat:

  1. Neonhal: Még nem az a reggel

Debrecen legmenőbb keresztény rock (hogy mi???) zenekara is új anyagok készítésével ütötte agyon a koncertmentes időt.
Új daluk és a hozzá készült mozgókép pár napos csak, gyakorlatilag friss és ropogós:

  1. Bad Habit: Élet a k*rvám!

Nem a legszebb karácsonyi üzenet, de tegyük a szívünkre a kezünket: sokan egyet értünk a Bad Habites srácokkal.
Persze kemény zene, kemény szöveg, szóval csak saját felelősségre:

  1. ATOM: Így lettem összerakva

Mikulás napján a hajdúság Bad Religion-ja, az ATOM egy új klippet rakott a csizmánkba, felvezetve a december 13.-án megjelenő Slamasztika lemezüket. Ők zenével kedveskedtek nekünk advent idején,  így lettek összerakva, mint igazi jófejek:

Ha kimaradt volna valami fontos, akkor feltétlenül szóljatok nekünk mondjuk a Fcaebookon. 🙂
Hallgassatok zenét, mert az nektek is jó, meg a zenészeknek is!

Áldott, muzikális karácsonyi készülődést!

Kiss Ákos - dbrcn.hu

Kiss Ákos – dbrcn.hu

Lakoma: Felfaltuk a Zsibit

Lakoma: Felfaltuk a Zsibit

Igyekszünk olyan kalandokba keveredni Debrecenben, hogy arról érdemes legyen írni Neked. Ezért határoztuk el még kora ősszel, hogy egy napos szombat reggelen a nyakunkba vesszük a Debreceni Zsibogót és nemcsak megnézzük, hanem meg is kóstoljuk mit érdemes ott enni.

Ennek a kalandnak pedig nem egyedül vágtam neki. Löki Viktor, a Streets of Debrecen mozgatórugója és kedves baráti társasága csatlakozott hozzám – bár talán helyesebb, hogy én hozzájuk – hogy együtt kóstoljuk meg szinte mindent a a zsibin, és közben segítsen dokumentálni az eseményeket.
A képek az ő kezét és szemét dícsérik.
Viktorral már egyébként is van közös múltunk, de ez az új kaland csak megerősített abban, hogy

érdemes felkerekedni és felfedezni Debrecent!

Miközben a társaságra vártam, a simogató napsütésben “bioparadicsomot” bicikliről áruló pár eszegetett jókedélyűen egy banánt.
“Egy banánt?”– gondoltam, de ezt inkább önmagamnak kellett volna kijelentve, baráti vállsimogatással megtűzve a fülembe suttognom.
Fogalmam sem volt mi vár rám, pedig ha tudom, akkor nemhogy Bilagitot reggelizem, de még levegőt is csak módjával veszek.

“Majd eszünk bent valamit!”

Mondta egy húsz éves (be)melegítős srác előrevetve a család többi tagjának fenyegetését, de mintha nekem/nekünk mondta volna. Ő már tudta.
A valami alatt pedig jelentős mennyiségű ételt értsetek kérlek.
Jelentőset.
Mit kóstoltunk?

  • Lacipecsenye
  • Lángos
  • Palacsinta
  • Hekk

(Itt fontos megjegyeznem, hogy a beszámolónk és a tesztünk még a Zsibi területén maszkot kötelező tevő szabályok bevezetése előtt készült, de amikor nem ettünk, igyekeztünk abban lenni.)

Lacipecsenye @Debreceni Zsibogó

Amíg kiálltuk a 25 perces sort a lángososnál(!!!) – totál megérte, de erről mindjárt írok még – a csapat egy része kellemesen megterített az egyik kiadatlan kofapulton a beszerzett hurka, kolbász, menzás tea és kenyér kombóra.
Mutatom:

Debreceni Zsibogó - Lacikonyha

A lángosokkal kiegészülve kezdtünk a közös tesztbe, amelyről csak azért nem adok közre hanganyagot, mert egyrészt megígértem, másrészt jórésze csak hümmögés és nyamnyogás lenne. Abban szinte biztos vagyok, hogy reggel 8 és 9 között nem biztos, hogy ez a legjobb indítás, tudván, hogy még egy nagy adag minden is vár ránk, de ha beszerző körútra indulsz mondjuk egy kopotas kotyogóst keresve az ilyesmi a legjobb muníció.
A kolbász nagyon kellemesen pikáns, pont annyira fokhagymás, hogy utána azonnal szükséged legyen a maszkra, vagy egy rágóra, de ez ilyenkor kit érdekel. Pláne úgy, ha egy olyan értelmezhetetlenül selymes mustárt kapsz hozzá, amely nem egy átlag piaci mustár csak úgy odapöttyintve. Ez egy hihetetlen jó mustár volt!
És a májas hurka. Istenem!
Igazán nem akarom és nem is kell egy ilyen beszámolót túltudományoskodni, de miközben egy falusi disznóvágás során készült májas hurkának is van egy karakterisztikája ez a maga félipari jellegével ad egy más hatást. Nagyon bejött!

Ja és egy valamiről még érdemes még beszélni…a kovászos uborkáról. Ilyet jó uborkát, csak egy-két helyen lehet látni, de ott sem nagyon élvezni az ízét. Egyébként a cucc olyan, hogy miközben eszed arra gondolsz, hogy nem is kell üdítő az ételekhez – én vettem egy fél literes Coca-Cola-t, hogy legyen mivel szétcsapatni a nagy mennyiségű nehéz ételt :).
A kovászos uborka annyira lédús volt, hogy kellemes kiegészítője volt a kolbász és hurka adta ízhatásnak. Egyébként lehet, hogy elsőre fura ez a leöblítás kovászos uborka lével, de amikor Krakkóban éltem rendszeresen ittam az ebédemhez helyi sajátosságként kompót levet. Nem ugyanaz, de furának mindkettő fura.
Nem akarom túltudományoskodni, de a falusiban is van egy jó vonulat, de ez több ettől.

Lángos@Debreceni Zsibogó

Az első adag után fojtásként hoztuk be a lángos kombinációkat a zsibi hátsó részén található lángosostól. Lásd a képeken!
Ügyelve a higiénikus osztozkodásra itt mindent megkóstoltunk. Fokhagymás és fokhagyma nélküli, sőt füstölt sajtos szerepelt a listán. Az olajat csak annyira tudta magáénak a lángos, hogy érezhető legyen a jelenléte, de nem csöpögött tőle. Nagyon jó érzekkel eltalált tejföl és hihetetlenül túltolt fokhagyma aránnyal dolgoznak.
Na, de ez így van jól!
Nem hiába ekkora a sor.

Debreceni Zsibogó - Lángos

Debreceni Zsibogó – Lángos

Palacsinta@Debreceni Zsibogó

Miközben lesétáltuk az előző rohamot, már körvonalazódott bennem, hogy valami édesre csak rá kellene menni. Aztán, amikor megláttuk ezt a helyet kétséget kizáróan tudtuk, hogy ez lesz “az.”

Zsibi

Egy ilyen ajánlatnak nehezen lehet ellenállni. Végül a palacsinta győzött. Már csak a nutellás és a túrós ízesítésűre emlékszem, de az elég erőteljesen megmaradt bennem. Olyan könnyed tésztája volt, hogy levegőt is nehéz mellette venni, mert az amber attól fél, hogy azonnal beszippantja. Inkább nosztalgikus, mint újszerű az íze, szerintem egy nagyi sütheti a kis soron található pléhbódében. Ráadásul igazán egyedi a sok fanyar, de mégis kellemes mellékíz mellett. Valószínűleg a Zsibi mellett termesztett citromból reszeltek bele. Kb. úgy tudom elképzelni, mint Derecskén az Almavirágban, ahol az éttermet körülvevő földeken termesztett zöldésgekből és tenyésztett állatokból készül minden. Biztos a zsibi mögött is van egy citromfa ültetvény.

Debreceni Zsibogó - Palacsinta

Debreceni Zsibogó – Palacsinta

Amiket már nem bírtunk megkóstolni

Például a virslis lecsót 700 forintért. A Black Sheep-es Olga mama lecsójának babérjaira törő – vagy fordítva – költeményt már nem vállaltuk be, csakúgy, mint a város kínai kajáldáinka TOP 3 szereplője közé beillő pléhbodegás kínait sem. Ezt majd talán máskor!

Hekk@Debreceni Zsibogó

TMajd három órás túránk végén a megcsillanú metál fényben fürüsztöttünk meg egy hekket ugyanarról a helyről, mint a kaland elején a hurka és kolbász találatot szereztük. Ennek két oka is volt.
Nyár után voltunk és egyikünk sem kapott igazi hekk élményt, a másik pedig a menzás tea, amire újra be kelett fizetni. Hmmmm!
Egyébként itt született Viktor ezen képe is:

Szocio@Zsibi

Az ételről pediglen…
Ez a hal még olyan friss, hogy még visszaugrik a vízbe – okoskodva ilyet is lehten mondani, de nem tesszük. Nagyon omlós, a nagyobb mértékű szálkásodást mellőrve fingerfoodnyi mennyiségű kis darabkék hullanak a kezedbe és adnak hihetetlen sós és HAL élményt. Fele-fele arányban hal hús és só. Tulajdonképpen a só tartja össze. A kenyér Szürke ötven árnyalata könyvnyi vastagságú, a tea érzéki – ha már itt tartunk – az élmény felkap, mint Christian Grey.
A hekknek még szárnya is van érted? Lillafüredi keszeg.

Kiváló a hal textúrája.

– idézem a kalanadban egyik társunkat Mátét, akit abban a pilllanatban Fördős Zé csókolt homlokon. Tökéletes összefoglalás.

Debreceni Zsibogó - Hekk

Debreceni Zsibogó – Hekk

Még egy kicsit a teáról:
Mivel még javában jó idő van, a hűtős, azaz ájsz tí verziót kértük. Jól tettük. A mesmkönyvnyi anyagot összekalandozó hűt fantasztikusan összrázta az ízeket. Olyasmi lehet ez tea nyelven, mintha hat hete pácolták volna saját levében a teát, hogy az ilyen szerethető legyen. Ki ne hagyd!

Én és a hekk boldogsága

Én és a hekk boldogan.

Összegezve:
Nem volt csalódás ide kijönni. Nagyon nem!
Nincsenek és nem is voltak soha Nonna Rosa szintű elvárásaim, de ez jócskán túllépte az élményt. A kofák és a szocio élmény, az élő skanzen is megér egy misét, de abban a kiindulási pontban, amiben érkeztem – csak enni jöttem – ez egy maradnadó élmény “díszlete”. Több kékgallérost szombat délelőtt a zsibire enni!

Köszönöm az útitársaknak!
Neked pedig köszi a visszajelzést a Debrecenben ettem csoportban, hogy legyen-e még ilyen Lakoma/felfalás a városban?

dbrcn.hu

dbrcn.hu

Debrecen Gasztro: Debreceni privát séfek titkos élete

Debrecen Gasztro: Debreceni privát séfek titkos élete

Ideje volt folytatnunk nagy sorozatunkat, amelyben debreceni gasztro-sztorikat és arcokat mutatunk be egy nagyobb interjú keretében. A jelen epizód főszereplői a Cuisine Privée.

Debrecenben az -is- izgalmas, hogy tele van jó sztorikkal. Pláne, jó gasztro-sztorikkal. A Cuisine Privée (ejtsd egy átlag beszélgetésben a Piac utcai villamosmegállóban: küzin privé) például pont egy olyan sztori, amelynek két főszereplője külön-külön is megérne egy-egy bejegyzést, de együtt lenyűgöző, amit elkezdtek összerakni. Mire az interjú több hónap szerkesztőségi pepecselés után elkészült már kialakult egy hely, ahol egyfajta “kirakatként” összevethetjük Gombár Zsuzsanna és Szendrei Bence konyháját: ez a Paparazzi. A beszélgetést is itt folytattuk le még valamikor nyár elején jócskán nyitás előtt.

dbrcn.hu: Miben látjátok a Cuisine Privée ötletetének erősségét, akár Debrecenben, akár országosan? Mi az, ami ennek kapcsán nagyon sokat, vagy minimum többet adhat egy átlag étterembe járónak?

Szendrei Bence: Két oldala van, az egyik a magánszemélyekkel való közös munka, egy esküvő, egy születésnap vagy házassági évforduló. Ebben azért erős a mi csapatunk, mert le tudjuk venni a terhet teljesen a házigazdáról. Nem kell bevásárolni, nem kell agyalni, nem kell takarítani, főzni, hanem tud a vendégeivel foglalkozni. Egy éttermi élményt nyújtunk csak egy saját környezetben. Az éttermi megrendelőink oldaláról, pedig az erősségünk, hogy nem a saját sítusunkat erőltetjük, hanem az igényekhez alkalmazkodunk. Például, ha nyílna egy csárda most a pusztában, értelemszerűen olyan jellegű ételeket kellene oda vinni, ami illik a hely szelleméhez. Azt valljuk, hogy tudni kell alkalmazkodni nemcsak egy irányba és mégis tartjuk a magas minőséget.

Gombár Zsuzsanna: Nekem az az izgalmas, hogy több étteremmel, több hellyel és ezáltal több szellemiséget követő felfogással tudunk együtt dolgozni. Felvesszük Velük a kapcsolatot és egyenként próbáljuk a saját kínálatát szélesíteni, felpezsdíteni pezsgő vacsorákkal, vagy koktél vacsorákkal. Mondjuk ez a jelenlegi helyzetben inkább nehézkesebb, de az ötleteink itt vannak. Azt ez a helyzet sem veheti el tőlünk.

dbrcn.hu: Nektek mivel ad többet a Cuisine Privée, az eddigi munkáitokhoz képest?

Gombár Zsuzsanna: Sokkal kreatívabbnak érzem magam. Nem egy étteremben dolgozom, ahol minden napom ugyanolyan. Nagyon sok helyre megyünk, és rengeteg embert megismerünk. Szerencsére ez a monotonitást már teljesen mellőzi.

Szendrei Bence: A vendéglátásban sokszor évekig ugyanazt ugyanúgy kell csinálni, ez egyszerre szép is egy ideig és nehézséget is jelent. A kreatív embereknek azonban kell a szabadság. Legyen alkotás, lehessen mozogni, tanulni. Nekünk pont ezért jó a Cuisine Privée a szakmán belül, mert ahogyan utazunk megismerünk új helyeket és új alapanyagokat. Amikor étlapot tervezünk, mondjuk egy étteremnek, fel kell kutatni a hely adottságait. Sokszor ez a feltárás elveszi az egész napot, de az is előfordult már, hogy egy héten át tartott. Azonban maga a keresgélés is fel tudja tölteni az embert. Még ha többet is dolgozunk, mint mondjuk egy átlagos éttermi dolgozó, mégis jobban feltöltődünk.

Zsuzsi: Minap például Lillafüreden „kirándultunk” pisztrángokért.

Cuisine Privée

dbrcn.hu: Ebben a “nyomozással”, utazással és oktatásokkal tarkított időszakban jut idő még számotokra, hogy a konyhában alkossatok, bevezessetek valamilyen innovációt?

Bence: Mindenképp! Erre szükség is van, hiszen a szakács/cukrász szakma olyan, hogy nem lehet megállni. Nincs olyan, hogy valaki tud mindent. Folyamatosan jönnek az újdonságok. Minden héten tanulunk valami újat.

dbrcn.hu: Bár mindketten más-más területen vagytok, de szoktatok együtt gondolkodni egy fogáson? Mennyire gördülékeny így a munka?

Bence: Ez szinte alap. Megbeszéljük, és őszintén elmondjuk, hogy mi a véleményünk. Megegyezéseken sok múlik, de az ideális állapot az, ha nulláról tudjuk felépíteni az étlapot. Meglévőkben is szívesen segítünk de akkor tudjuk a legjobb minőségű dolgokat előállítani, ha az alapoktól, a mi kezünkben vannak a dolgok, hiszen minden mindennel összefügg. Foltozgatás helyett sokkal jobb, ha már az elejétől az egészet át tudjuk látni.

dbrcn.hu: Egy étlapot felépíteni egyszerre tűnik misztikusnak és fantasztikusan szórakoztatónak. Nálatok hogyan néz ki egy ilyen folyamat?

Zsuzsi: Érdekes, mert sokszor csak annyit mondanak, hogy gyertek és olyankor teljes egészében mi rakjuk össze az étlapot.  Aztán előfordul az is, amikor valamilyen konkrét kívánság van és akkor azt valamilyen formában beillesztjük a készülő menübe. Azonban az ételek megálmodásán túl van még néhány nagyon fontos lépés: megnézzük vannak-e jó beszállítók, összerakjuk a koncepciót, illetve azt is megnézzük, hogy az éttermen belül, hogyan oszlanak meg a feladatok. Próbálunk optimalizálni, akár újraszervezni az egészet, hogy jól működjön.

Bence: A legelső párbeszédek egyike, hogy a tulajdonos mondja el, hogy mit szeretne. Melyek az irányok? Egy bisztrót akar, vagy buli helyet, esetleg egy fine-dining éttermet? Megbeszéljük, hogy milyen hangulatra törekedjünk, milyen legyen a stílus, és ezek után tudunk komolyabban gondolkodni.

dbrcn.hu: Ha alaposan megnézzük, három-négy területtel is komolyan foglalkoztok. Melyek okozzák a legnagyobb kihívásokat és melyekbe fogtok bele a legnagyobb elánnal?

Bence: Az alapanyagok keresését és a kísérletezést szeretem a legjobban, megnézni, hogy miből mit tudunk alkotni

Zsuzsi: Például a vendéglátóhelyek fejlesztése az egyik ilyen kedvelt feladat, vagy ugyanígy szeretem a kávézók kínálatának jobbá tételét, mert mindkettőnél hosszútávon kell dolgozni.  Másfél-két hónapos egy ilyen projekt.
(Itt fontos megjegyezni, hogy a Cuisine Privée-nek van egy harmadik tagja is Veress Zsanett, aki a stratégiai vezetésben vállal feladatot. –  szerk.)

dbrcn.hu: Térjünk át egy kicsit a Debrecenhez fűződő viszonyotokra. A koronavírus-járvány nyilvánvalóan megvágta a helyi gasztro események számát, amelyben Ti is érdekeltek voltatok. Mennyire sűrűn vettetek/vesztek részt gasztro eseményeken? 

Bence: Debrecen elég sok rendezvénnyel próbálkozott már, például ott van a méltán népszerű Debrecziner Gourmet Fesztivál. Illetve van még pár ilyen egyszerűbb fesztivál, de én is azt érzem, hogy nagyobb minőségre van igény. Szerintem nem feltétlen csak arra vágyik egy debreceni, hogy kimenjen egy koncertre és virslit, vagy kolbászt fogyasszon mellé. Ennél lehetne sokkal többet is adnunk. Mi például szeretjük a minőségi alapanyagokat gyártó termelőket, és képviselni az egészséges életmódot. Ha mondhatok egy példát, akkor a térségben úgy látjuk még nincs ilyen rendezvény, ami ezt jobban felkarolná. Pedig nagyon jó lenne, mint ahogy kompletten a magas gasztronómiára épülő rendezvényre is nagy szükség lenne.

dbrcn.hu: Szoktatok országos jelentőségű rendezvényekre járni?

Bence: Persze! Bár most nyilvánvalóan leállt mindent, de a nagy Gourmet Fesztiválon szakmai- és személyes érdeklődésből is rendszeresen ott vagyok. Ott szinte mindent lehet kóstolni és találkozni a nagyobb nevekkel és helyekkel. Szerintem az az egyik legjobb gasztrofeszt országosan. A másik számomra nagyon érdekes és értékes vonal, az a fesztivál, amely valamelyik helyi értékre épül. Ha például azon a helyen autentikus a szilvalekvár – és erre egy fesztivált építenek – akkor az nagyon izgalmas tud lenni.

Zsuzsi: Ezeke általában kisebb rendezvények, amelyek egy bizonyos alapanyaghoz köthetőek. Itt is azt látjuk, hogy nem olyan nagy a kínálat a környéken. Ezért is csináltunk már mi is ilyen rendezvényeket, a pezsgővacsoránk nagyon jól sikerült, de szeretnénk még koktél-és söresteket szervezni – amikor majd lehet és érdemes -, ahol a különböző sörökhöz komponálunk ételeket…

Bence: …illetve nagyon Tervezünk specifikus alapanyagokra építeni, helyi értékeket kiemelni és ezeket végig vezetni a menüsoron.

dbrcn.hu: Azok, akik még nem voltak egy ilyen, exkluzívabb eseményen, hogyan képzeljék el a Ti álomesteteket? Csak az ételeken van a hangsúly, vagy vannak kiegészítő programok, amelyeknek a megtervezésében részt vesztek?

Zsuzsi: Nagyon szeretünk ötletelni, még a nyár elején volt Stohl Andrással egy esténk és nagyon szeretnénk továbbvinni ezt a pódiumbeszélgetéses vonalat. Örülnénk neki, ha színészek jönnének el havonta egyszer, vagy akár többször és egy baráti légkörben tudnának együtt tölteni egy estét a vendégekkel. Emellett gondolkodunk még divatbemutatókkal, vagy galériamegnyitókkal egybekötött vacsoraestekben is. Mindehhez jó lesz, ha majd visszatérhetünk a szabadabb, fesztelenebb életstílusunkhoz.

dbrcn.hu: Úgy sejtem, hogy van messzebbre nyúló kapcsolatotok a várossal, meséljetek erről!

Zsuzsi: Ez érdekes, mert személy szerint nekem semmilyen kapcsolatom nem volt a várossal. Egy gyerekkori barátnőm költözött ide és mindig, amikor hazajöttem Franciaországból, náluk töltöttem a nyarat. Megtetszett Debrecen és mivel Budapestre nem szerettem volna menni, itt maradtam a városban.

Bence: Én itt születtem, bár jelenleg a külvárosban, Ebesen élek, de attól még sokkal jobban szeretem Debrecent, mint más várost. Olyan karakter vagyok, aki szeret elvonulni a világtól, ezért költöztünk kicsit távolabb a szigorúan vett várostól. Debrecennek szerintem ugyanúgy megvannak az értékei, mint bármelyik nagyvárosnak, cserébe azonban mégse olyan nagy. Emiatt barátságosabb a légköre.

dbrcn.hu: Milyennek ítélitek meg a debreceni gasztroélet fejlődését?

Bence: Én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon komoly téma. Egy gasztroforradalomhoz szükséges, hogy az éttermek újat nyújtsanak, az alapvető igények, például egy jól elkészített rántott hús mellett fontos, hogy az éttermek felvállalják az újdonságok behozatalát. Amíg nem vonatkoztatunk el a gyrosoktól és pizzáktól, addig gasztronómiailag toporogni fogunk egy helyben. Emellett az embereknek is nyitottnak kell lenniük. Egymásra épülünk, így egy gasztroforradalmat közösen tudunk elindítani. Röviden talán az, hogy a mi dolgunk, hogy sokkal nagyobb élményt nyújtsunk egy klasszikus, otthon elkészített ételnél.

dbrcn.hu: Mi az, amit ennek érdekében tehetünk? Szerintetek edukációval, vagy jobb kommunikációval ráléphetünk a fejlődés útjára?

Bence: A kommunikáció szerintem a legfontosabb. Az egyik számomra fontos területemen főzőkruusokat tartok és ez az előadói tapasztalatom mondatja velem, hogy az embereknek szükségük van egy összekötő kapocsra, aki miatt elkezdenek nyitni az újdonságok felé.

Olvasd el a Debrecen Gasztro előző részét is a Pepito PizzaBár csapatával.

dbrcn.hu: Nektek ezzel kapcsolatosan van küldetéstudatotok?

Zsuzsi: Igen. Én például a most nyugvóponton elhelyezkedett, de számunkra kedves gasztroestjeink kapcsán érzek ilyet. Itt bevonzhatunk egy vendéget is, aki nyitott az ínyencségekre, de közben alapvetően elzárkózó. Az előadók, színészek miatt azonban hajlandó kimozdulni szószerint és a komfort zónájából is. Továbbá, ahogy Bence is említette az oktatásra helyezünk nagy hangsúlyt. Én a desszertkurzussal, Bence pedig a konyhán.

Bence: A kurzusainkon egy kis filozófiai oktatás is zajlik. Nagyon sokszor az emberek félnek a főzéstől és görcsösen ragaszkodnak a szakácskönyvekben leírtakhoz, mi pedig a főzés lazaságát hirdetjük. A főzésnek elsősorban élménynek kell lennie. A másik, amit propagálunk, hogy nagyon sok jó hazai termelő van, de túl sokat termelünk országon kívülre. Szeretnénk felkarolni a termelőket és a lehető legnagyobb teret adni a helyi alapanyagoknak.
Amikor séfhelyettes voltam Debrecenben, különlegesebb alapanyagokat szerettem volna rendelni, amelyek nem voltak elérhetőek, szóval hobbiszinten kezdtem el termelni. Ez azóta kinőtte magát és a városban termelünk mikrozöldségeket. Emellett persze van sima zöldségünk és állatokat is tartunk. Nincs arra kapacitásom, hogy mindent megtermeljek, de vannak a kontaktjaink, akikkel szerencsésen tudunk együtt dolgozni.

dbrcn.hu: Mire gondoljunk pontosan a termelés alatt?

Bence: Tavaly szembesültem azzal, hogy Budapesten nagyon sok Michelin-csillagos étterem Franciaországból rendel krumplit, mondván itthon nincsen megfelelő minőségű. Ez nincs teljesen így, van jó krumpli, csak nem tudunk róla…vagy nem elérhető. Egy ilyen egyszerűbb alapanyagra is rá lehetne feküdni és megmutatni, hogy a különböző krumpli-, vagy paradicsomfajtákkal hogyan lehet játszani. A termelőknek is jobban megérné új alapanyagok felvállalása, amit drágábban, de nem elérhetetlen áron el tudnának adni.

Zsuzsi: Én is azt tapasztaltam Franciaországban, hogy a piacon mindent kipakolnak, ami szem-szájnak ingere, itthon viszont csak pár típusból lehet válogatni.

Bence: Nincsenek specialisták sem. Nehéz ez egyébként, mert az elején mi is akartunk mindent is termelni. Aztán beláttuk, hogy mi vagyunk a mikrozöldségesek. Ez azt jelenti, hogy mindenféle zöldséget termelünk, csak kicsi állapotukban szedjük le őket. Ez egy olyan rés volt a piacon, ami nem volt eddig betöltve és országos szinten is így van.

dbrcn.hu: Visszatérve Debrecenre…Mi az, ami nektek személy szerint hiányzik a debreceni palettáról?

Bence: Imádom a húst, tehát ha lenne a közelben egy igazi barbecue, mozdonysmokerben sült húsokkal, akkor biztosan törzsvásárló lennék.
(A beszélgetés elkészültekor még nem járhatott Bence a Rednekk BBQ-ban, amiről ITT írtunk. Innen üzenjük Bence, hogy teszteld le Te is. – a szerk.)

Zsuzsi: Azt gondolom, hogy vannak vegetáriánus és vegán éttermek is, ahova szívesen járok, de egy fondüző helyet országszinten hiányolok. Azt kellene megvizsgálni, hogy ennek van-e létjogosultsága Debrecenben. Tök jó piacok vannak,sajtokból is széles a választék, de még egy minőségi sajtost szeretnék. Sajnos azt vettem észre, hogy erre kevesebb igény mutatkozik.

Gombár Zsuzsanna és Szendrei Bence

Gombár Zsuzsanna és Szendrei Bence

dbrcn.hu: Elég változatos dolgokkal foglalkoztok, de mire fókuszálnátok a jövőben?

Bence: Amit mi szeretnénk, az muszáj, hogy komplexebb legyen. Nem tudjuk azt mondani, hogy innentől kezdve csak az étlapírásra koncentráljunk. Ezért koncentrálunk az étterem mentorálásra, mivel ez több elemből áll. Az oktatás és a termelés más téma, de akárhogyan is nézzük, nem tudjuk szétbontani ezeket a részterületeket.

dbrcn.hu: Mi az, amit kívánnátok magatoknak? Hogyan szeretnétek látni magatokat egy év múlva?

Bence: Örülnénk neki, ha több étteremmel, több stílusban lenne kapcsolatunk, mivel az mindig kihívás, hogy ne csak egy gasztronómiai vonalon mozogjunk.

Közösen: És természetesen szeretnénk gasztrofesztiválokon részt venni.

dbrcn.hu: És egyénileg mit szeretnétek még elérni?

Zsuzsi: Én nagyon szeretnék oktatni, akár más városokban is. Ha ez idegen nyelven történne, – gondolok itt francia nyelvű francia desszertkurzusokra – az külön öröm lenne számomra, akár ezzel is segítve például a francia tagozatosokat. Illetve a közeli jövőben tervezem elvégezni a turizmusszervezést és szeretnék gasztro-, és egészségtáborokat szervezni nyáron akár Korzikára, vagy Franciaországba is.

Bence: Amin én dolgozok, az az, hogy a kis gazdaságunkat kinyissuk. Rajta vagyok, hogy létrehozzak egy kis gasztrohelységet, ahová kijönnek a vendégek a kertbe, ahol főzünk, itt lehet sétálgatni, a gyerekek is elszórakoznak. Egy olyan élményközpontra gondolok, ahol lehet enni, kirándulni, ami 10 fő részére egy tök jó félnapos esemény, de nyilván ezek nem mindennapos események lennének. Sőt, most úgy gondolom, hogy ez akár oktatás szempontjából is egy jó helyszín lehet.

dbrcn.hu: Utolsó kérdés pedig egy kérés lesz. Ajánljatok nekünk egy dolgot, ami hozzátok tartozik, és amit az olvasónak érdemes lenne kipróbálnia. Nyugodtan büszkélkedjetek akár egy fogással, akár egy konkrét hellyel kapcsolatban, ami hozzátok köthető!

Bence: A Paparazziba mindenképpen látogassatok el, mert igyekeztünk olyan étlapot írni, hogy minden stílusnak, minden igénynek megfeleljen. Nagyon jó rántott húsunk van mangalicából, nagyon jó az oldalas érlelt marhahúsból, de vannak elegánsabb ételek is, például a lillafüredi pisztráng cukkínivel. Na, de arról majd beszéljen az étlapunk.

Zsuzsi: Valamint nagyon jók a francia desszertjeink… 🙂

dbrcn.hu

dbrcn.hu

Rednekk BBQ&BAR: A hely, ahol Trump biztos enne Debrecenben

Rednekk BBQ&BAR: A hely, ahol Trump biztos enne Debrecenben

Kipróbáltuk a nyár egyik debreceni slágerét a Rednekk BBQ&BAR-t. Ölts velünk inkognitót és kattints az élménybeszámolóért!

A Rednekk-ről csak kis elfogultsággal tudok írni. A sztorijukról mindenféleképpen. Még tavaly tavasszal közösen részt vettem Velük az IGEN Debrecen vállalkozói képzésen és már ott lenyűgözött az elhivatottságuk, a barbecue iránti szerelmük. “Polgári” állásuk mellett tervezgették az akkor még név nélküli álomhelyüket, hogy végül a legnagyobb kihívást jelentő időszak közepén, de Debrecen lehető legizgalmasabb új gasztro epicentrumában nyithassák meg a Rednekk BBQ&BAR-t.

Rednekk Debrecen kívülről

A nagyerdei strand sétánya egyébként egyben vizsgálva is megér egy misét, de ha csak szereplőket emelünk ki, akkor is csupa jó figurát, remek sztorit – és ami még fontosabb – hihetetlen jó ízeket találunk. Magában az új Zamat Avanue-n az a jó, hogy például az üzletek utcafronti kinézetén nincs semmi hivalkodó. Egységes, kellemes, visszafogott a hangulat, amely nyilván nyáron teljesedik ki jobban a maga a máshogy kiülős, nekem például rendkívül szimpatikus európai módján. Szóval lesznek még innen tesztjeink, de most vissza a Rednekk-hez.

Mit ad a Rednekk Debrecen?

Direkt egy kora őszi, már a strand bezárása utáni napot választottunk tesztünknek, ráadásul egy átlag hétköznap estét, mert szeretünk arra bazírozni, hogy névtelenül ugyan, de sok figyelmet kapjunk. 🙂
Valahogy így érezzük kibontakoztatva az élményt. A helyiség nyilván egy kis USA lerakat, de abból is a lehető legtöbb déli állam panteon. Viszont kifejezetten jó, hogy habár díszítésében rájátszik erre a figurára, a kollégák nem cowboy kalapban, és -csizmában szolgálnak fel, pláne nem country dalok szólnak élőben egy teherautó platójáról.

Rednekk BBQ Debrecen étterem belső

Egy pulled pork szendvicset és egy pulled pork boxot kértünk, folytásnak pedig egy sajttortát, ha már amerikai életérzés. Az adagok fejedelmiek, bár becsapósak, mert a “marék hús” érzés mindig csalóka egy pulled pork/marka/pulyka esetében. Konkrétan a végén ennyire jóllakottan már régen éreztem magam. Na és akkor az ízekről és az élményről!

A hús valami mennyei volt! Debrecenben még hiányzott – számunkra – az, amikor valami olyan jól elkészített bbq élményt kapsz, ami nem csak alkalmanként, hanem szinte állandóan elérhető. Nem szeretem a túl művészieskedő leírásokat az ételek szempontjából, de legyen annyi elég, hogy úgy lakja be a szádat ez a sok íz a Rednekkben, ahogy Ady írhatott verseket a debreceni lakásán: örömittasan, robbanásszerűen és hosszan.
Majdnemhogy elolvad a szádban a tépett disznó/malac és – hihetetlen, hogy ezt leírhatom, de – nincs műfüst íze. Füst az van bőven, de ez nem a meglocsolt “folyékony füst”, hanem az az igazi, sok óra törődést és hőkezelést kapott minőségi hús, amelynek az állaga felülmúlhatatlan.
Na, ezt sikerült elérniük a srácoknak!

Tudod mi az a szmóker?

Erről egyébként a Rednekk saját szmókere gondoskodik, amit két őrült tudós alaposságával választott ki Szabi és Misi. A teszt után megkerestem őket és elárulták, hogy Big Block Smoker névre hallgat és mivel a BBQ egyik fő alappillére a stabil egyenletes hőmérsékleten való sütés, ezt a stabilitást és megbízhatóságot sűrítették bele ebbe az eszközbe a készítő Iron Block csapat. Fontos volt a megfelelő áramlás és szigeteltség kialakítása. A smoker egy egységet „block”-ot alkot ,ezzel is segítve a jó hőelosztást. A legdurvább az egészben, hogy a gravitációnak köszönhetően a faszén önmagát adagolja így minimális kezelést igényel.  Egyébként érdekesség, hogy az üzlet előtt is áll egy szmóker, egy ún. offset smoker. Az ofszet szmókerek az 50-es években kezdtek divatba jönni, a texasi olajmezőkön, amikor is az olajláz során könnyű volt nagyméretű, vastag falú acélcsövekhez vagy tartályhengerekhez hozzájutni. Jellemzően 2 tartályból épülnek fel. Egy kisebb tartály a tűztér, ahonnan lassan áramlik át a hő a nagyobb tartályba, amely sütőtértként működik. A hőt és a parazsat száraz, kemény tűzifából nyerik.
Rednekk BBQ polled pork

Rednekk BBQ polled pork

Külön ki kell még emelnünk a mártogatóst, amely rendkívül selymes élményt adott és remekül kiegészíti a felfedezést. A kért édes krumpli csodás gerendája a húsélménynek, aládúcolja és megtartja az ízeket. Semmi csicsa nincs benne és ettől olyan kellemes. A jalepeno kellemesen csíp, nem marod le tőle az arcod és a coleslaw-ra a tisztességes jelzőt húznánk rá, de a teszt utáni megkeresésnél az étterem vezetői elmondták, hogy éppen most dolgoznak valami újításon ezzel kapcsolatosan. A szendvics esetében a tálhoz hasonló minőségű beltartalom mellett még a ciabattáról érdemes írnunk, amely a debreceni Sós Pékség terméke, és speciális a Rednekknek sütik. És, hogy miért ciabatta?
A srácok elmondták, hogy a BBQ ízvilágot jobban kiadja egy ilyen sós pékárú mint egy édes hamburgerzsemle.
Az egyetlen, ami hiányzott, hogy a különleges söröket nem kóstolhattam meg – lévén autóval érkeztünk -, de a másik kattanásunkból az üdítőkből is basic kólát ihattunk, de ez legyen a mi bajunk. 🙂

Rednekk BBQ pulled pork szendvics

Rednekk BBQ pulled pork szendvics

Összefoglaló a Rednekk BBQ-ról

Egyébként borravalóval együtt kb. 7000 forintot fizettünk.
Összességében hihetetlen jó élmény volt a Rednekk. Az ízek a hangulat, az, hogy a falnyi üvegablakon kinézve nézheted az elzötyögő villamosokat, ez mind-mind különleges estévé tette az álmos hétköznapot. Nekünk abszolút visszatérős a hely, amelyet ideje lesz bepótolni.

Ha neked is van élményed a Rednekk-ről, vagy vannak tippjeid más helyekre, akkor lépj be a Debrecenben ettem csoportba és gyere írd meg mit, hol és mennyiért ettél.
Már 3000 éhes és kalandvágyó debreceni várja a tippedet!
Egyébként olvass még tőlünk teszteket.

Rednekk BBQ@BAR
Hely: Nagyerdei Strand sétány
Parkolhatóság: Az üzlet előtt lehetetlen, de 200 méterrel odébb kifejezetten csodás!

dbrcn.hu

dbrcn.hu

Pin It on Pinterest